Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949

1945 tavaszán a névmagyarosítási kérelmek áradata indult a Belügyminisztériumba. Ennek zömét a német lakosság küldte be. A belügyminiszter világosan látta a volt volksbundisták szándékát, akik a névmagyarosítással igyekeztek volna azt a látszatot kelteni, hogy nem is olyan régen még nem a magyar nemzeti célok ellen dolgoztak. A miniszter azonban nem zárkózhatott el az elöl, hogy a kérvényeket beküldjék a minisztériumba. Megkövetelte viszont, hogy a névmagyarosítási kérelmekhez minden egyes esetben politikai megbízhatósági igazolást is mellékeljen a megyei hatóság. A sváb községekből érkezett kérelmek mellett minden esetben ott is volt az erkölcsi bizonyítvány. Ezeket azonban a miniszter nem fogadhatta el, mert fennállt a gyanúja annak, hogy a volksbundista egyének egymást igazolják. így az alispánoknak meghagyta a belügyi kormányzat, hogy a sváb községekből érkező névmagyarosítási kérelmeket bírálja felül, s csak abban az esetben kerüljön sor azok továbbítására, ha a kérelmező baloldali és hazafias magatartást tanúsított a második világháború idején. így elutasította mindazon kérelmezőket, akik a német náci politikai irányzatokat cselekvőleg szolgálták, vagy akár csak támogatólag is pártfogolták.

343 A belügyminiszter a lakosság ki- és betelepítése idejére felhatalmazást kapott, hogy a községi autonómiát felfüggessze; a képviselő-testület és az igazoló választmány működését ideiglenesen szüneteltethesse. A főispánok kötelességévé tették, hogy a kitelepítés egész folyamatát kísérjék figyelemmel, arról reális jelentéseket készítsenek. Volt olyan elgondolás is, mely szerint a telepítés egész folyamata alatt telepítési kormánybiztos működjék az említett megyékben. A megszüntetett községi autonómiák tisztviselőit a törvényhatóság hatásköréből kiemelhette a belügyminiszter. A községi tisztviselők egy részét a szolgálatból elbocsátotta, másik részét pedig a törvényhatóságon belül áthelyezte. A ki-, illetve betelepítés idején a községi adminisztrációt vinni kellett, így ezekbe a községekbe jegyzőt a belügyminiszter nevezett ki.

344 A községi önkormányzatot az alábbi községekben függesztették fel: 343 Erdős Ferenc: Etyek község közigazgatása 1945—1946. (Levéltári szemle, 1980. 1—2. sz. 29—39. old.) (Továbbiakban: Erdős E: i. m.) 344 FML. Alispáni iratok, 1945—2285. sz. Vö. 37.898—1945. B. M. sz. r. Megye neve: Községek száma: Baranya Tolna Pest-Pilis-Solt-Kiskun Csanád Győr-Moson Komárom-Esztergom Somogy Sopron Veszprém Fejér 153 54 36 4 8 13 4 6 7 14