Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948

indokolja önkormányzati jogállását. A járási főbírót a járási önkormányzati testület vá­lasztja meg, akinek feladatai közé tartozik a közrendészet (életvédelem, idegenrendé­szet, toloncügy, gyülekezési és egyesületi ügyek, erkölcsrendészet, tűzrendészet), továbbá a közegészségügy, anyakönyvi ellenőrzés, vallás- és közoktatási ügyek, katonai ügyek, közmunkák, közúti és iparügyek, gazdasági rendészet (mezőgazdasági, hegyközségi ügyek, mezőrendészet, erdészeti, vadászati, vízjogi ügyek, gazdasági munkásügyek), állategészségügy, rendőri büntetőbíráskodás és nyomozási tevékenység. A járásban mű­ködik még több fontos szerv, amellyel a járási főbírónak kapcsolata van, illetve néme­lyiknek szolgálati főnöke. Ezek a következők: járási orvos, járási állatorvos, tűzrendé­szeti felügyelő, ipartestület, járásbíróság, államügyészi megbízott, mezőgazdasági bizottság, járási rendőrkapitányság, termelési bizottság, mezőgazdasági munkajogvé­delmi iroda, az adóhivatal, a gazdasági felügyelő, mérnök, járási közellátási szerv, a szo­ciális igazgatási szerv. Az eddig önállóan működő állami szakigazgatási hatóságok és szervek a járási hivatal egy-egy ügyosztályát képezik. Az ügyosztály ügyvitelének külső rendje és az igazgatási ágazatok harmonikus tevékenysége felett az ellenőrzést és a fel­ügyeletet a járási főbíró gyakorolja. A megyei törvényhatósági bizottság hatásköre a ko­rábbi jogszabályokon alapul. Változás annyi, hogy a bizottság elnökét a nem tisztviselő tagok közül a közgyűlésen választják. A köz- és kisgyűlés elé kerülő ügyeket az alispán készíti elő. A párt javaslata szerint a törvényhatósági bizottság létszámát tovább kell csökkenteni. Ezzel lehet elérni, hogy hatékonyabb munkát tudjon a közgyűlés végezni. A járási önkormányzati testület létszámát 50 főben határozza meg, a községi képviselő­testületét az eddigiekhez viszonyítva emeli: nagyközségben 50, kisközségben 25 fő le­het. A nagytanya-körzetben 40, a kistanya-körzetben 20 fős választmány áll a település élén. A főispáni tisztséget a tervezet reform alá veszi. A főispán közigazgatási szakember le­gyen, és az állást jogi képesítéshez kell kötni. A főispán felügyelete kiterjed a megyei közigazgatásra. Mivel a Közigazgatási Bizottságot a tervezet kiiktatja, így a különböző ágazatok közötti összhangot a főispánnak, az alispánnak, a főbírónak kell biztosítani. A Közigazgatási Bizottság albizottságainak elsőfokú hatásköre az alispánra, másodfokú hatásköre pedig az illetékes miniszterre, illetve a Közigazgatási Bíróságra száll át. Az alispáni hatáskör bővül. Az eddigi önkormányzati feladatokon túl szolgálati szem­pontból az alispán alá tartozik a Pénzügyigazgatóság, az Allamépítészeti Hivatal, a Vár­megyei Rendőrfőkapitányság, a Szociális Felügyelőség, a Közellátási Felügyelőség, a Tanfelügyelőség, a tiszti főorvos, a törvényhatósági állatorvos, az iparfelügyelő, a Föld­mérési Felügyelőség, a Kultúrmérnöki Hivatal, Szövetkezeti Felügyelőség, Közmunka Felügyelőség, az Árvaszék, a Vármegyei Számvevőség, a Vármegyei Tűzrendészeti Fel­ügyelő. Az alispáni állás képesítéshez kötött. A szakminiszterek az alispánnal közvetlenül rendelkeznek, és rendelkezéseik végrehajtását főispáni ellenőrzéssel gyakorolják. A Közigazgatási Bíróság hatáskörét decentralizálják; az ítélőtáblák székhelyein kerü­leti közigazgatási bíróságokat kell felállítani. A központi Közigazgatási Bíróság hatáskö­rébe az alkotmányjogi vonatkozású ügyek tartoznak: így a képviselő-választásokkal kap­csolatos peticionális ügyek, a garanciális panasz, vagy ha az alispán és ennél magasabb fokú hatóság határozata emberi alapjogot sértett. Élhettek a néppanaszjogával az önkor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom