Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS vietnami háború is hozzájárulhatott ahhoz, hogy „a világűr kutatásában és hasznosításában” résztvevő országok az „államközi együttműködés titkosságának” biztosítására szerződést kötöttek egymással.13 1967 elején pedig Kiss Árpád vezetésével kormányküldöttség utazott Moszkvába,14 majd az aláírt egyezménynek megfelelően az Űrkutatási Bizottságot átszervezték, és Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány Űrkutatással Kapcsolatos Állandó Bizottsága (Űrkutatási Bizottság) néven kormányszintű testületté emelték, amely közvetlenül a kormány felügyelete alatt koordinálta és irányította az űrtevékenységgel kapcsolatos munkálatokat és kutatásokat.15 Elnöke Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnöke lett. (Kiss Árpád halála után, 1970-ben Jávor Ervin, 1974-től Kerpel Róbert lett a kormánybizottság elnöke.16) Az űrkutatási kormánybizottság többi tagja miniszterhelyettesi szintű vezető volt. A titkárság apparátusát is az OMFB-hez helyezték, amely segítette az akadémiai és egyetemi intézményeket saját űrprogramjuk kialakításában az Interkozmosz szervezet és program keretein belül. A kutatásokat a kozmikus fizika, a kozmikus meteorológia, az űrbiológia és űrorvostan, a műholdas távközlés, majd a távérzékelés területén végezték különböző munkabizottságokban. A magyar részvétel az első időszakban mesterséges holdak megfigyelését, elméleti munkákat és laboratóriumi kísérleteket jelentette, de az évtized végén a szovjet kutatórakéták és az Interkozmosz holdak nyújtotta lehetőségekre alapozva egyes magyar intézmények űrelektronikai és fedélzeti műszerek fejlesztésébe kezdtek. Az első eredmények a következő évtized űrkísérleteiben hasznosultak. A munkát a politikai vezetés is támogatta, aminek látható jeleként Magyarország 1971-ben csatlakozott az Interszputnyik űrtávközlési rendszerhez.17 Az első valódi gyakorlati lépésként egyes Az aláíró tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia és Szovjetunió. Később csatlakozott Vietnam. Magyarország a többi szocialista országgal együtt 1967-ben írta alá az együttműködési szerződést. A programot 1970-től nevezték Interkozmosznak. 13 MÓL XIX-A-83-b- 3322-1966. szeptember 8. - Az ún. háromezres határozatok nem voltak publi- kusak, nem jelentek meg a Magyar Közlönyben. 13 MÓL XlX-A-83-b-3013-1967. január 14. 15 MÓL XIX-A-83-b-3194-1967. június 21. - A bizottság elnökhelyettese: Kolos Richárd, az OMFB elnökhelyettese. Tagjai: Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese; Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke; Kónya Albert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese; Horn Dezső, a közlekedési- és postaügyi miniszter első helyettese; Asztalos Lajos, a kohó- és gépipari miniszter helyettese; Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter helyettese; Várterész Vilmos, a Sugár- biológiai Kutató Intézet igazgatója; Dési Frigyes, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója; Kerpel Róbert, a Magyar Televízió műszaki igazgatója. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a 3139/1974. számú kormányhatározat értelmében Aczél György miniszterelnök-helyettes lett a kormánybizottság felügyelője, akinek semmilyen szintű szakmai ismerete nem volt az űrkutatás kérdéseiről. 17 A MÓL XIX-A-83-b-3109-1971. április 1. a csatlakozásról, a MÓL XlX-A-83-b-3406-1971. november 1. pedig az egyezmény aláírásáról szólt. A Bulgária, Magyarország, NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjetunió részvételével létrejött űrtávközlési szervezetről 15
