Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)

Gyermekeik: 1. JÓZSEF (szül. 1843. jun. 14.), volt kir. aljárásbiró. Köz- és váltó-ügyvéd. Lakás: Felső-Pulya. 2. SÁNDOR (szül. 1845. szept. 4. Sopron), plébános. Lakás: Somogy). 3. RUDOLF (szül. 1850. ápr. 13. Felső-Pulya). Neje: TREIBER Józsa. Lakás: Dunaszekcső. Gyermekeik : a) JENŐ (szül. 1883. máj. 10. Dunaszekcső). b) GÉZA (szül 1885. márcz. 10. Dunaszekcső), m. kir. honv. tiszthelyettes a 4. sz. honv. gyal. ezredben. Lakás: Szabadka. 4. FERENCZ (szül. 1851. nov. 29.), jogtudor, ügyvéd. Lakás: Csepreg. BAY. (Ludányi, egyik ága ludányí és csornai.) Nógrádmegye Ludány nevű helységétől vette előnevét Első ismert őse BARNABÁS 1453. körül Nógrádvármegyéből származik el. BAY IGNÁCZ régi nemességének megerősítése mellett I. FERDINÁND-tói czímerlevelet nyer 1549-ben. BAY FERENCZ 1552-ben Eger ostrománál harczol, 1565-ben Erdőd várát védi, mint királyi "várkapitány, 1567-ben pedig Krasznahorka várának királyi kapitánya. BAY MIHÁLY az 1685. évi törvényczikkel, mint Thököly híve, száműzetik s Kis Ázsiába megy, később ZRÍNYI Ilona halála után visszatér és Rákóczy szolgálatába lép. BAY LÁSZLÓ 1711-ben Munkács vár kurucz kapitánya. A «csomai» előnevet 1830. jun. 27-én kapja BAY GYÖRGY, ki 1792-ben Surányban született, 1815-ben magyar testőr 1831— 1841. Beregmegye első alispánja stb. volt, s 1849-ben halt meg. Czímere: Kék paizsban arany koronából kiemelkedő balra fordult ezüst egyszarvú előlábaival fehér-piros-fehér hármas rózsát tart. Sisakdísz : ugyanaz. Foszlány: mindkétfelől ezüst-kék. Vallása: ev református. A család jelenleg két ágra oszlik, a beregire és a szabolcsira. Az előbbeni ág őse: III. FERENCZ (1650.), az utóbbié: ennek testvére II. ISTVÁN, Szabolcsvármegye alispánja (1645— 1656.). I. A BEREGI (SURÁNYI ÁGAZAT). Ezen ágból: GYÖRGY (t 1810) fiai: KÁROLY (t 1834.) szolgabíró és VI. GYÖRGY (szül. 1792., f 1849.) alispán, utóbb alnádor maradékai élnek.