Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)

IVÁDY. (Ivádi.) Nevét a Heves vármegye északnyugati határában fekvő Ivád falutól vette. A falu neve először 1321-ben jön elő, mikor is azt TAMÁS erdélyi vajda kapja Pétervásárával és Kövesddel. Az IvÁDYak 1456-ban jönnek elő először, még pedig ZSIGMOND és JÁNOS, mint királyi emberek. Ivádi THERFES JÁNOS és MIHÁLY 1489-ben szerepelnek. Terpest Ivádtól csak Pétervására választván el, meglehet, hogy ez a TERPES család is közös törzs az ősi IVÁDY családdal, mely utóbbi a török uralom alatt elvesztvén régi leveleit, több más családhoz hasonlóan inkább új nemeslevelet szerzett és kapott is II. Ferdinándtól 1635. márcz. 22-én Bécsben IVAGY GYÖRGY S általa felesége KOFA DOROTTYA, fia TAMÁS, leánya ANNA S testvérei JÁNOS és GERGELY személyében, melyet is 1635-ben Hevesmegyének Fülek várában tartott közgyűlésén hirdettetett ki. Hogy pedig ez tényleg így áll, bizonyítja, hogy 1655. jul. 30-án, tehát 20 évvel a nemeslevél kelte után, IVÁGY GERGELY és TAMÁS Wesselényi Ferencz nádortól nova donatiót nyernek Ivágy pusztai birtokrészükre, mely is az okmány szavai szerint «az ő eleiké és őseiké volt már őstől fogva, de okmányaik a háborús időkben elvesztek)), ezzel tehát igazolva van, hogy az 1635-ben nyert nemeslevél csak újított nemesség. 1725-ben nemesi bizonyságlevelet nyernek a nemességszerző GYÖRGY fia TAMÁS fiai GERGELY, LÁSZLÓ, DÁVID és JÁNOS, 1754-ben pedig a megye a birtokos nemesek sorába iktatja a családot a fentirt nádori adománylevél alapján. A ma élő nemzedék a nemességszerző testvérének JÁNOSnak unokájától DÁVIDÍÓI jön le, kinek SIMONYI JUDiTtól 1720-ban született fia JÁNOS, ennek 1760-ban HUSZÁR MÁRiÁtól született hasonnevű fia JÁNOS, kinek fia GÁBOR 1792-ben született. Az 1635-ben kapott czímer: Kék paizsban zöld hegyen álló kiterjesztett szárnyú fehér galamb. Sisakdísz: a paizsbeli alak. Foszlányok: kék-arany, vörös-ezüst. Vallása: róm. kath.