Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)

2. FELIGITAS (szül. 1874.). Férje: kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI István. Esküvő : 1889. máj. II. ANTAL (szül. 1820., t 1871. decz. 22.), 1844-ben Csanád vm. ügyésze és 1848—68. országgyűlési képviselő. Neje: ináncsi EBECZKY Matild (szül. 1819. márcz. 14 , t 1897. ma

J- 2., E. Imre kir. tanácsos és a helytartótanács számvevőségi főnökének és sipeki Bálás Apollónia leánya). Esküvő: 1845. decz. havában. Gyermekeik: 1. ANTAL Imre (szül. 1855. okt. 13.). Neje: kisterpesi MARKOVITS Vilma (M. Emánuel és szentgyörgyvölgyi Csupor Josefa leánya, szül. 1854.). Esküvő: 1877. okt. 14. Birtoka: PusztaDombegyháza. Fiók: BÉLA (szül. 1879. szept. Puszta-Dombegyháza). 2. JANKA (szül. 1858.). Férje: s ékelyföldvári SZILÁGYI Emil. Esküvő: 1878. ápr. 3. MATILD (szül. 1859., + \\. ju 9. Budapest). Férje: liptószentandrási báró ANDREA:' V Gábor (szül. 1845. jan. 2

3- Bécs). III, JANKA (szül. 1821. nov. 1•>,., t 1896. máj. 5.). Férje: esztelneki BÍRÓ Imre. GOSZTONY, (Gosztonyi és krencs, illetve kövesszarvi és gosztonyii.) Vasmegyei régi család. Első ismert őse MIKLÓS, kinek fiait, MiKLÓst és MIHÁLYÍ, István ifj. király 1269-ben, az eretnek bulgárok ellen kitüntetvén magukat, nemességre emeli atyjukkal s ennek testvéreivel, MÁTÉval és FÜLÖppel, miután már előbb is várjobbágyok voltak és csak rágalom következtében jutottak a várőrök sorába, s Kövesszarvat adja nekik. Birtokai voltak a családnak: Goston, Szent-Mihály, Rátót, Medves, Tiszta-Mark, Czekeföld, Bükk, Doroszló, Csákány Vasmegyében, ezek ősi birtokok voltak. 1701-ben felsoroltatnak: Maracs, Tótfalu, Hymfalva, Sall, Bucsu, Barkócz, Boldogfalva (Zalában), Mindszent, Hosszutóti, Egyházasbükk (Sopronban). Czimerlevelet I. Mátyás adott Budán 1467. ápr. 24-én KÖVESSZARVI, máskép GoszTHONI Tamás mester pécsi kanonoknak, testvéreinek MIKLÓSnak és GÁspÁRnak s atyjafiának ORBÁNnak. 1559-ben I. Ferdinánd BoLDizsÁRnak adományozza a hűtlenségi perbe jutott BORNEMISSZA Anna részét, mely a hevesmegyei Atány, Ványa, Gyenda, Pély, Kőtelek és Fegyvernek községekben feküdt. A család a XIV. században két ágra szakadt, az egyik a nyitramegyei Krencs után akrencsi és gosztonyi GoszTONYi»-nak írja magát, jelenleg ág. ev. és Pestmegyében birtokos (Vácz-Hartyán, Kis-Némedi, Keér), a másik a "kövesszarvi és gosztonyi* előnevet használja s «GoszTONY»-nak írja magát, jelenleg róm. kath. Ezen vonal GOSZTONY ISTVÁN jászkun kapitánynyal Hevesmegyébe szakadt 1700-ban,