A magyar királyi Országos Levéltár állandó kiállításának katalógusa (Budapest, 1930)

26. BUDA, 1386. MÁRC. 22. — II. (Kis) KÁROLY király hívének PERÉNYI Péternek adományozza ALSÓRÉBNEK birtokot Abaujmegyében. Az oklevél 1386. márc. 22-éről van keltezve, holott Kis Károly már febr. 24-én Visegrádon, ellenségeinek fogságában meghalt. Az ellenmondást megmagyarázhatja a lemállott pecsét alól előtűnő: «De mandato domini Johannis bani» feljegyzés; az oklevél t. i. Budán Horváthi János bánnak, Károly király föhívének parancsára állíttatott ki, mikor talán még nem tudták, vagy nem akarták tudomásul venni, hogy a fogoly király meghalt. Hártya; vörös gyűrűs pecsét nyomaival. Dipl. oszt. J199. J^. 27. 1427. — Gömör vármegyei adóösszeírás. Az adót (dica) portánkint vetették ki és mivel fapálcákon való rovással jelezték az adó befizetését, rovásadónak nevezték. Összeírásunk összegezése szerint 4883 porta után 2931 frt. 20 dénár lett kivetve. Papir; Dipl. oszt. 35,801. sz28. 1351. DEC. Ii. — I. (NAGY) Lajos király törvénye, melyben egyebek között megerősíti II. ANDRÁS király 1222. évi ú. n. aranybulláját, kivéve annak a nemesek szabad végrendelkezéséről szóló pontját, s e helyett úgy intézkedik, hogy az utódok nélkül elhalt nemesek birtokai rokonaikra szálljanak. Nagy Lajos ezen intézkedésével megalapítója lett az ú. n. ősiségnek, mellyel a nemesi birtok öröklése a birtokszerző leszárm az óinak mindvégig biztosíttatott, s melyet csak az 1848. évi 15. t.-cikk, illetőleg az 1852. nov. 29-iki ősiségi pátens szüntetett meg. Nagy Lajos király ezen törvénye fel van véve a Corpus Juris Hungarici-ba is.