A magyar királyi Országos Levéltár állandó kiállításának katalógusa (Budapest, 1930)

nyoma az autonóm vármegyei szerkezetnek. Az oklevél egyúttal bizonyíték arra nézve is, hogy a Muraköz már ekkor is Zalamegyéhez tartozott. Hártya; 5 elveszett függő pecsét nyomával. Dipl. oszt. 182. s%. 14. 1209. — II. ANDRÁS király a pozsonymegyei SZENTGYÖRGY birtokot a hozzátartozó CSEKLÉSZ (Ceki), IVÁNY (Joan), KOSZTOLÁNY (Cazteilan) és ÉBERHARD (Ybrehart) ; nevü falvakkal együtt SEBES királyi pohárnokmesternek hűségéért adományozza. Az oklevél végén felsorolt országnagyok között (az alulról számított 2. sorban) Bánk bán neve is előfordul. Hártya; melyről vörös-sárga selyemzsinóron II. András király első, nagy félgömbaíakú pecsétje függ. Dipl. oszt. S715. 1269. — ESZTERGOM város tanácsa bizonyítja, hogy BERTALAN özvegye, MARGIT asszony CSOLNOKON fekvő földjét eladta JANINUS fia BOLDVTN esztergomi és BONIFÁC fia GELES, székesfehérvári polgároknak. Hártya; Esztergom város latin (vallon) polgárainak zöld selyemzsinórról függő kettős pecsétjével. Dipl, oszt. 687. sz* 16. ZSÁMBOK, 1283. ÁFR. 15. — MÁTÉ nádor, pozsonyi és somogyi ispánnak — a híres trencséni CSÁK MÁTÉ nádor nagybátyjának — végrendelete, melyben neje és a Szűz MÁRiA-szigeti (mai Margitszigeti) apácák javára intézkedik. Máté nádor V. István alatt erdélyi vajda, majd sziavon bán volt, s ő vezette a magyar sereget a stillfriedi ütközetben, melyben Habsburgi Rudolf IV. László király segítségével legyőzte Ottokár cseh királyt. Hártya. Dipl. os%t. 1143. £(,