A magyar királyi Országos Levéltár állandó kiállításának katalógusa (Budapest, 1930)

ellen és 40,000 ember Ukrajnába és Podoliába a török ellen fog küldetni. Papir; sajátkezű aláírással. Kamarai Itár. Acta publ. f. íj. nr. 6. 3. BÉCS, 1690. JÚL. 30 — I. LIPÓT királynak a magyar udvari kancelláriát megszervező utasítása. A kinyitott lapok egyikén az utasítás utolsó sorai, I. Lipót király aláírásával és gróf Stratman Henrik birodalmi kancellár ellenjegyzésével, másikán a királynak Bécsben, 1690 jún. 16-án kelt sajátkezű levele látható, amellyel a kancellária személyzetének kinevezésére vonatkozó elhatározását Széchenyi György esztergomi érseknek megküldi. Papir; hártyakötésű könyvben, fedett pecséttel. Magyar udv. kancelláriai Itár. 4. (NAGY-) KÁROLY, 1703. MÁJ. 4. — KÁROLYI Sándornak, Szatmár vármegye főispánjának nyilt parancsa, mellyel KIS Albert és ESZE Tamás elfogatását rendeli el. Kis és Esze mozgalma volt a Rákóczi-féle felkelés bevezetése. Papir ; sajátkezű aláírással és rányomott pecséttel. Kamarai Itár. Acta publ. f. 29. nr- 23. 5. UJPALÁNK, 1691. SZEPT. 20. — TÖKÖLI Imre fejedelem egyezsége a zernyesti csatában elfogott báró HEISLER Donát tábornokkal és őrgróf DORIA János ezredessel kiváltásuk tárgyában, amelynek következtében TÖKÖLI Imre neje, ZRÍNYI Hona bécsi fogságából kiszabadult. Papír; sajátkezű aláírásokkal, a fejedelem papirfedelű s Heisler és Doria vörös viaszba nyomott gyűrűs pecsétjével. Kamarai Itár. Acta publ. f. 2. nr. 32.