Áldásy Antal: Magyar czímeres emlékek III. füzet (Budapest, 1926)

Bevezetés

(XXIII/LXXIII. tábla) a czímeralak vadászöltönye, a Jeszenszky pedig (XXVII/LXXVTI. tábla) a favágó alak öltözete miatt. Egyes ruhadarabokat mutatnak be a Dobry (viii/Lvm. tábla) és a Bethleni és Zbugyai (IX/LIX. tábla) czímerek és pedig a női ruházatra nézve, míg az Érky czímer (XXII/LXXII. tábla) a férfi ruházat egy darabját ábrázolja. Egyes fegyverdarabokra, a kard különböző formáin kívül, az íjjra és a számszeríjjra is találunk példákat czímereinkben. A közölt czímerek túlnyomó része újabb adatokkal szolgál a magyar heraldika naturalisztikus irányzatához. Tisztán mesteralakot mutató czímert nem találunk köztük. Amelyikben mesteralak előfordul, ez is kombinálva van természeti tárgygyal, ha mindjárt ez utóbbi stilizált alakot is mutat, mint pl. Eperjes város czímere. Jelenetes czímer re több példát nyújtanak az itt közölt czímerek, ilyen pl. a Martonfalvi Cseh és Jeszenszky czímerek, melyek vadászjelenetet ábrázolnak. Ugyancsak vadászatra czéloz az Engel czímer 1517-ből (XXV/LXXV. tábla), a torkán nyíllal átlőtt szarvas. Nem mindennapi érdekességű aBalajthy czímer 1517-ből (XXIV/LXXIV. tábla), a patak partján haladó, szájában két libát vivő farkas vagy róka. Jelképes czímer a Kulpi-család czímere I. Ulászlótól (XI/LXI. tábla), melynek jelentőségét azonban nem tudjuk megmagyarázni. Lehet, hogy ezzel a király a czímerszerzőnek várostrom alkalmával tanúsított éberségére kívánt czélozni. A czímerrajzok művészi kivitel tekintetében is bő anyagot nyújtanak a tanulmányozásra. Vannak köztük olyanok, melyek igazán mesterkéz alkotásának mondhatók. Ilyen a Buthor czímer (VI/LVI. tábla), melynek teljesen naturalisztikusan megfestett sasfeje elsőrangú mester alkotása lehetne. Helyes művészi érzékkel, lendületesen van megfestve a Sirokai czímer sasa (XVII/LXVII. tábla), mely az Abanemzetség czímerének ismeretére is fontossággal bír. Czímereink az egyes korszakok heraldikai stíljére is nyújtanak jellemző példákat. A gótikus és olasz reneszánsz stílust mutató czímerek mellett találunk olyanokat is, melyek stílus tekintetében egészen különállók, amint pl. az Armbruster czímer (XXVI/LXXVI. tábla), mely teljesen német jelleget mutat, mintha valamely Dürer-féle czímerrajz szolgált volna a festőnek mintául. Hogy a művészi kivitelre való törekvés a heraldikai szabályok rovására megy, arra is több példa található füzetünkben. így az Armbruster czímer sisakdíszének túlkicsiny volta, a Nagy és Szerdahelyi Huszár czímerben a sisakdísz és a pajzs közti aránytalanság, a Campanellis czímer (XXX/LXXX. tábla) sisakdíszének nyomottsága, vagy a Gellyei czímerben a pajzs és a sisak és sisakdísz közti aránytalanság. Középkori czímereink festői közül csak egynek a nevét ismerjük eddig, a Campanellis czímer festőjét, Desiderius Italust, kit az armális szövege említ meg. Életkörülményeiről csak annyit tudunk, hogy nemes ember volt. Hogy elsőrangú művész lehetett, azt a czímerkép és főleg a pajzstartó angyalkák mesterileg finom kivitele mutatja, melyről a hasonmás, sajnos, csak halvány fogalmat ad. Itt említMagyar Czimeres Emlékek. III.