Áldásy Antal: Magyar czímeres emlékek III. füzet (Budapest, 1926)

XII. A Szalóki-család czímere

XII. (LXII.) 1440—1444. I. TJLÁSZLÓ KIRÁLY A SZALÓKY-CSALÁDNAK CZÍMERT ÁD. • (Eredetijc a Szalóky-család leuéUórában Ncmcs-Szalókon. — Tumi, 1901. 137.) Uladislaus dei gratia Hungariae Dalmaiiae, Croatiae rex, Liihuaniae princeps siipremus et Heres Russiae fideli nostro Petra Literato filio quondam Nicolai de Geberthfalua Zalok . . . graliamqiie nostram regiam majestatis, velai . . . . sol .... ut non sit et de d ymmo damus, do­namus et conferimus ur, ut tu ac dicti Benedietus et Gallus et eorum heredes et posteritates universe a modo in antea et impo­sterum ubique locorum nobilibus scilicet et militaribus, nec non sigil­lis ....... et expedicionum generibus sub mere et sincere dici, nomi­nan ac reputan volumus es et nobiles regni nostri Hungarie simili­ter . . atque potiri valeatis ac possitis. Gaudeatis pliori studio ad honorem regie maiestatis vestra nspicitis et muñere gratia­rum. In cuius rei presens ut rex Hungarie utimur Johannis Baptiste, anno domini millesimo Aczímer: Balra dűlt csücskös pajzs fekete mezejében nyakára húzott arany koronával ékített, megcsonkított fehér hattyú. Sisakdísz : a pajzsalakkal megrakott zárt fekete sasszárny. Takarók: fekete-fehér. A czímer zölddel kere­teit vörös alapra van helyezve. A czímer arányai és stilizálása tekinteté­ben a középkori magyar czímerek között a legszebbek egyike, melyhez hasonlót, az egy Hideghéty czímer kivételével alig tudunk fel­mutatni. A czímeralak, a megcsonkított hattyú a magyar heraldikában egyedülálló, s a kül­földön is csak az angol és franczia heraldiká­ban fordul elő, ott is csak elvétve. Az oklevél töredékekben maradt reánk. A czímerábrán kívül csak az alsó sarok ma­radt reánk, mely a fent közölt szövegrészt tartalmazza. A xvm. században az oklevél kezdő sorait tartalmazó rész is megvolt még, melyről egy másolat készült, mely a fent dűlt betűkkel közölt szövegrészt tartalmazza. A czí­merképnek általunk közölt másolata rekon­struált, az eredeti annyira meg van kopva, hogy a színek alól hellyel-közzel az eredeti tollrajzos vázlat is előtűnik. Az adományban néhai Gebártfalva-Szalóki Miklós fia Péter deák, testvére Benedek és ennek fiai: Gál, István, Péter és János része­sülnek. Benedek fiainak neveit I. Ulászlónak 1440 július 28-án kelt, a vasmegyei Ug-birtok­ról szóló adományleveléből ismerjük. A Szalók-nemzetség őséül az Anonymus­nál említett Öcsöböt tekintik, kinek fia Szalók volt. Első okleveles nyomát a nemzetségnek 1183-ban találjuk. A család ősi fészke Nemes­Szalók Veszprém vármegyében, mely már 1307-ben mint villa Zolouk említtetik az ok­levelekben. A nemes község, hol a nemzetség ma is él, a xvi. században alakult ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom