Áldásy Antal: Magyar czímeres emlékek III. füzet (Budapest, 1926)
XXIX. A Forgách-család czímere
Si delfinekből, illetve nyíló virágokból alkotott díszítmény ékíti. A czímérkép keretén belül arany damaszkolásti vörös szőnyeg látható. A Forgách-czímer itt leírt alakja teljesen eltérő a család czímerének eredeti jellegétől. A Hunt-Pázmán-nemzetségből származó Forgách-család czímerének legrégibb alakját Tamás nyitrai és barsi főispán pecsétje tünteti fel: czölöpösen állított holdsarlót. Ez a czímerkép Forgách Péternek 1413. évi sisakpecsétjén már koronás női törzsnek jobb- és balhalántékához van illesztve, tehát megkétszerezve, miután a holdsarlót egymagában a sisakra plasztikusan elhelyezni nem lehetett, mint segédsisakdísz pedig a legczélszerűbben az emberi törzs — a koronás szűz alakjában — kínálkozott, míg a holdsarló megkettőzése az esztétikai hatás kedvéért történt. Ismeretes, hogy a koronás női törzs egy czímermonda keletkezésére adott okot, mely szerint Forgách Balázs Kis Károly meggyilkolásáért nyerte azt a kitüntetést, hogy ezentúl a család czímerében Mária királyné mellképét viselheti. A xv. században az 1413. évi pajzsczímert viselte a család, míg Lajos király czímeradománya a czímer eredeti jellegét aztán teljesen megváltoztatta és az eredetileg segédsisakdíszül szolgáló női törzs főczímeralakká vált, míg a régi nemzetségi czímer főalakja annak egyszerű kísérőjévé változott át. A II. Lajos-féle czímeradomány, mint azt az első pillantásra látni lehet, hiányos czímeradomány. Sisak, sisakdísz és takarók hiányoznak és e hiányt később, I. Ferdinánd idejében a család önként felvett alkatrészekkel pótolta. A Forgách Simon 1559. évi pecsétje már ezt a kiegészített alakot mutatja, koronás sisakból kinövő, koronás, meztelen, hosszúhajú női alak, kétoldalt két szembenálló oroszlántól kísérve, melyek első karmaikkal a sisak koronáját, illetve a nő fején lévő koronát érintik. Sisakdíszül a növekvő koronás női alak szolgál, a holdsarlók teljesen elmaradtak. A későbbi századokban egészen a legújabb időkig a Forgách-czímer főalakja a koronás női alak volt, mely szerkezet és kivitel tekintetében sokféle változatot mutat. Magyar Czimeres Emlékek. III. II