Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
1. Történeti segédtudományok
80 • 1. Történeti segédtudományok számú rendelet szüntette meg. Ennek értelmében az e kategóriába tartozó települések 1950. június 15-ével, a megyei tanácsok felállításával elveszítették korábbi jogállásukat. Ezt követően szervezetileg megyéjük területi hatásköre terjedt ki ezekre a városokra is. A főváros mellett 24 közvetlen megyei tanács alá rendelt várost és 29 járási tanács alá rendelt várost jelöltek ki. 1954 és 1971 között 4 város - Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged - kivált megyéje területéből, és a megyékkel azonos jogokat kapva, saját hatáskörben láthatták el a megyei feladatokat. A harmadik tanácstörvény 1971-ben a megyei város fogalmát vezette be. Megyei városi rangot kapott a korábbi 4 megyei város mellett Győr. A megyei városok a többi, városnak minősített településnél helyi ügyeik intézésében nagyobb önállóságot kaptak, de területileg nem váltak külön a megyéktől. A megyei városok számát 1989-ben Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár gyarapította. Az önkormányzati rendszer kialakításakor, 1990-ben a megyei városi jogállás megszűnt. 20 megyei jogú város alakult, azonban ezek a megyéktől területileg nem válhattak függetlenné. 2006. július 11-étől 18 megyeszékhely és további 5 város él megyei jogú városként. A Magyar Köztársaságot a 2007. január 1-jei állapotok szerint Budapest főváros 23 kerülete (Soroksár 1994-ben kivált a XX. kerületből, és a főváros XXIII. kerületeként önálló lett), 19 megye, 23 megyei jogú város, 265 város (ezek száma 2007. július 1-jén további 9-cel nőtt), 155 nagyközség és 2708 község alkotja. Az ország Európai Unióhoz való csatlakozása után szükségessé vált olyan területi egységek kialakítása is, amelyek az Európai Unió közigazgatási intézményhálózatának és a statisztikai alapú területfejlesztési támogatás kedvezményezettjeinek megfelelően a jelenlegi megyéknél nagyobbak. Az 1999: XCII. te. alapján 7 tervezési-statisztikai, fejlesztési régióra (NUTS II. egységekre) osztották Magyarországot. Hat régióba - a Közép-, a Nyugat- és a Dél-Dunántúl régióba, az Észak-Ma- gyarország régióba, valamint az Észak- és a Dél-Alföld régióba - 3-3 megye került, míg a Közép-Magyarország régiót Budapest és Pest megye alkotja. 1994. január 1- jén került sor a területfejlesztési-statisztikai kisebb egységeknek, a kistérségeknek a kialakítására. Az eredetileg 138 kistérséget több átszervezés után 2004-ben ugyancsak az Európai Unió követelményeinek megfelelően módosították. 168 kistérség területének és székhelyének megállapítására került sor. A területi egységeket a területfejlesztés, a közigazgatás és a statisztika uniós előírásainak megfelelően alakították ki. Az Európa Tanács ösztönzésére jött létre 15 olyan eurorégió, amelyekben Magyar- ország országhatárhoz közeli területein kívül még egy vagy több ország határos területei működnek együtt. Az országhatárokon átnyúló együttműködési térségek a helyi önkormányzatok feladatkörének bizonyos teendőit oldhatják meg közösen. Főként a kis- és középvállalatok, a gazdasági szervezetek együttműködését, a kommunikációs kapcsolatok szélesítését támogatják. A bekapcsolódó régiók nem azonosak a közigazgatási egységekkel. Az elsőkén létrejött Kárpátok eurorégió 1993. február 14-én Debrecenben alakult Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna, Magyarország északkeleti megyéi, valamint 1997-től Románia határos területeinek együtt
