Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
6.5. Egyéb, a levéltári munkával kapcsolatos állományvédelmi követelmények ■ 597 szítés) gyakori használattal, és ebből következően a károsodások fokozott veszélyével jár együtt. Az állomány minél hosszabb ideig jó állapotban való megőrzésének egyik alapfeltétele, hogy a levéltári anyaggal közvetlen kapcsolatba kerülő valamennyi dolgozó ismerje a károsodások elkerülésének módjait, és ezeket a mindennapi munkájában alkalmazza. Ezáltal természetesen csökken a drága restaurálási eljárások iránti igény is. 6.5.2.1. A LEVÉLTÁRI ANYAG KEZELÉSE A különböző anyagok kezelésére - jellegüktől függően - más és más a helyes megoldás. Az ún. egylapos dokumentumok nagyon változatos formákban fordulhatnak elő: kiterítve, hajtogatva, föltekerve, kis méretben, nagy méretben, az egyformák együtt tárolva vagy másféle dokumentumok között stb. Nem ritka, hogy teljesen különböző jellegű, egymástól eltérő bánásmódot kívánó anyagokat tárolnak együtt (például iratcsomón belül összehajtogatott, függőpecséttel ellátott pergamen oklevelet) . A térképek és tervrajzok kezelése (méretük miatt) különösen sok károsodás forrása lehet. A levéltári kötetek többnyire nagyok és nehezek, ezért mozgatásuk és használatuk során sok sérülés keletkezhet rajtuk. A fotók rossz minőségű lapokból álló albumokban vagy az iratok között vegyesen tárolva egyaránt erősen veszélyeztetettek. Az audiovizuális dokumentumok látszólagos szilárdsága megtévesztő lehet, ami a használatuk során súlyos, jóvátehetetlen károsodást okozhat. Ugyanez vonatkozik a mikrofilmre is. Az ilyen levéltári anyagot különböző gépek (olvasó-, olvasó-másoló, csévélő-, nagyítógép stb.) segítségével lehet használni, miközben a film mechanikai és hőhatásnak van kitéve. A körültekintő, gondos bánásmódra különösen figyelni kell a restaurált anyag használata során. Ezek mérete, formája megváltozhatott (például kiterített térképek), emiatt a mozgatás, tárolás egyedi megoldásokat kívánhat. A gondossághoz hozzátartozik a tiszta, száraz kéz, érzékeny anyagok esetében (például fényképészeti anyagok, illuminált pergamenlapok) a fehér pamutkesztyű használata. Étel, ital, dohányzáshoz és tisztálkodáshoz használatos dolgok, ragasztóanyagok, éles eszközök nem lehetnek a levéltári anyag közelében. Az egylapos iratok (kézirat, térkép, grafika stb.) nagyon sérülékenyek, írott felületüket nem szabad megérinteni, és nem szabad megnedvesített ujjal hozzájuk nyúlni. Ha a számunkra szükséges lap az iratcsomó belsejében van, azt nem szabad egyszerűen kihúzni, hanem előbb le kell emelni a rajta lévőket. Különböző méretű lapok egymásra helyezésekor a nagyobb darabok kerüljenek alulra. A nagyobb méretű lapokat (például térképeket) mindig két, átlós sarkuknál felemelve kell mozgatni; ajánlatos egy megfelelő alátétet, például kartonlapot használni. A papírlapok mozgatás közben egy hirtelen léglökés hatására is megsérülhetnek, ezt szilárd védőborító (doboz, téka, dosszié) használatával el lehet kerülni. Tilos a lapok rögzítéséhez ragasztót, csiptetőt és gumiszalagot használni. A fényképészeti anyagokat nem szabad fölöslegesen kivenni a tárolótasakból, és