Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

6. Állományvédelem és reprográfia

6.4. A levéltári raktárak kialakítása és berendezése * 593 akadályozza a levegő szabad áramlását, ezért ne legyen zárt oldalfala. Ugyan­ebből az okból nem szabad közvetlenül a raktár falához elhelyezni. ♦ Az állványokat el kell látni a sorok végén az iratanyag kidőlését gátló tartozé­kokkal. Legyen lehetőség az iratok megtámasztását biztosító oldaltámaszok beál­lítására, a rendszer utólagos bontása nélkül. A függőleges polcosztó, illetve könyvkitámasztó elemek mechanikai segítség nélkül fokozatmentesen állítha­tók legyenek. Rendelkezzenek címke-rögzítőkkel, az eligazító táblák részére szükséges tartókkal, valamint lenyitható vagy kihúzható asztallapokkal. ♦ A méretezés a tárolt szabványos méretű irattároló egységekhez kapcsolódjon, ame­lyeknek meghatározó arányban az A/4-es méretű iratok befogadására kell alkal­masnak lenniük. A polcoknak a tárolt levéltári anyagot teljes felületükön alá kell támasztaniuk, ami jellemzően 40 cm mélységű polcok használatát igényli. ♦ A szabványos méretektől eltérő, nagyobb méretű iratok tárolására használt dobo­zok vagy nagyobb méretű kötetek elhelyezésénél a polcmélységnek 50 cm körü­linek kell lennie. Az állványok magasságát úgy célszerű megállapítani, hogy a legfelső polcok magassága ne haladja meg a 180 cm-t. Mindig előfordulhat, hogy a felsőbb kezelési magassághoz szükség van segédeszközökre, ekkor két- három lépcsős, megfelelő széles alátámasztási felületet biztosító raktári fellépő­ket lehet alkalmazni, amelyek felső támasszal, biztonságos kapaszkodóval rendel­keznek. Az állványzat legalsó polcának a padlótól való távolsága legalább 15 cm legyen. ♦ A fából készült állványok alkalmazását számos hátrányos tulajdonságuk (például sa­vas kipárolgás, éghetőség, nehéz tisztántarthatóság) miatt lehetőleg kerülni kell. A statikus állványzat mellett az egymás mellé gördíthető polcok helytakarékos rendszere is használatos, amelynél a rendszer bármely két, kiválasztott állvány­egysége között kiszolgáló folyosó nyitható. Az állványok kézi és gépi erővel egy­aránt mozgathatók. Az átlagos levéltári használati gyakoriságot figyelembe véve az áttételezett kézi mozgatási mechanizmus elegendő a kényelmes használathoz. így elkerülhető az elektromos meghajtás és vezérlés, ami növeli a raktárakban az elekt­romos meghibásodások valószínűségét. Ügyelni kell arra, hogy a polcokról az anyag ne nyúljon ki, ne szoruljon az összezáruló állványsorok közé. Az állványokra szerelt távtartók az esetleges sérülések elkerüléséhez és a levegő szabad áramlásához is se­gítséget nyújtanak. Az állványrendszer fő közlekedési folyosóit 1,2 m szélességűre kell méretezni, a polcsorok közötti kezelőtér pedig 0,8-1,0 m szélességű legyen. A nagyméretű levéltári iratok, tervrajzok, térképek stb. tárolására fiókos fémszek­rényeket célszerű alkalmazni. A raktári bútorzat speciális darabjai a kb. A/0 méretig terjedő iratok, a mikrofilmek, a számítástechnikai adathordozók, vagy az analóg adathordozók tárolására szolgáló szekrények. Anyagukkal, bevonatukkal szemben ugyanazok a követelmények, mint az állványok esetében. A tárolófiókok könnyen mozgathatók és pormentesen záróak legyenek. Speciális szerkezet biztosítsa a tel­jes kihúzhatóságot a kicsúszás veszélye nélkül, és akadályozza meg egyszerre több fiók kihúzását, így az esetleges begyűrődések elkerülhetők. A fiókok magassága a bennük tárolt anyaghoz alkalmazkodik. A nagyméretű, tekercsben tárolt térképek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom