Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
6.3. Állományvédelmi koncepció és stratégia kidolgozása ■ 585 Amennyiben elegendő jól felkészített ember áll rendelkezésre, akkor a mentés és a helyreállítás zökkenőmentesen működik. Kiemelten kell készülni a víz okozta vészhelyzetekre. Az elázott papír- és pergamenalapú dokumentumok mozgatása, csomagolása, szárítása, valamint az ehhez kapcsolódó döntések meghozatala bizonyos ismereteket és gyakorlatot feltételez. A levéltári anyagban található filmek, fotóanyagok, video- és hangszalagok, illetve CD-k, DVD-k más-más kezelést igényelnek. Amennyiben mód van rá, ezek mentését, tisztítását szakemberre kell bízni. Nagy mennyiségű, víztől átázott dokumentum és könyv, valamint mázolt felületű papír (műnyomó papír) esetében az anyag minél hamarabb történő lefagyasztása jelent megoldást. Fontos, hogy kijelöljék azt a felelőst (esetleg felelősöket), aki a döntéseket meghozza, a munkát irányítja, és ha szükség van az elázott iratok lefagyasztására, akkor az előre megkötött megállapodás alapján a fagyasztást végző céget értesíti. Mindig azt kell szem előtt tartani, hogy az elázott iratanyagot 48 órán belül ki kell szárítani vagy le kell fagyasztani, különben megindul rajtuk a penészek szaporodása. A felkészülési és mentési tervek fejlesztésekor célszerű a társintézmények tapasztalatait felhasználni. (A 2001-es prágai árvíz alkalmával elázott levéltári anyag mentése és fagyasztva szárítása során például értékes tapasztalatokat gyűjtöttek és adtak át a cseh kollégák. Ezek alapján elkerülhetők az általuk elkövetett hibák, és jobban fel lehet készülni egy hasonló katasztrófahelyzetre.) Az ajánlások kidolgozásakor figyelembe kell venni az elérhető anyagi forrásokat is, de ezek hiánya nem jelenti azt, hogy nem kell semmilyen ajánlást megfogalmazni. Itt is fontos megjegyezni, hogy reálisan kell gondolkodni, és ajánlott költség- haszon elemzést végezni. A nélkülözhetetlen beruházásokra, eszközökre azonban mindenképpen elő kell teremteni az anyagi forrást. A katasztrófaterv kidolgozásába és alkalmazásába célszerű restaurátort bevonni, hiszen sok információnak, eljárásnak ő van birtokában. Ha ez nem megoldható, akkor a levéltár egy munkatársát ki kell képezni a szükséges feladatok ellátására. A katasztrófaterv kidolgozásakor gondolni kell arra, hogy minden katasztrófa egyedi, ezért a tervnek rugalmasnak kell lennie, hogy a bekövetkező eseményre megfelelő legyen a reagálás. ■ Mentési és helyreállítási terv A mentési és helyreállítási tervek kidolgozásakor fontos meghatározni, hogy mely munkatársak felelőssége a vészhelyzet megállapítása és a tervek végrehajtása. Szintén rögzíteni kell a tervben, hogy kinek a feladata lesz a média tájékoztatása, a biztosítási igény bejelentése, a mentést és helyreállítást végző csapat irányítása, a védő- és mentőeszközök rendelkezésre bocsátása, a fagyasztást végző cég értesítése, a speciális szakemberek (restaurátorok) értesítése, illetve felkérése, a jelentés készítése a katasztrófáról a fenntartónak. A katasztrófa minden szakaszára nézve pontosan le kell írni, hogy ki milyen feladatokat lát el. A katasztrófára való felkészülés számos olyan intézkedést is magában foglal, amelyek nem képezik a levéltár általános fenntartási, karbantartási folyamatának ré
