Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
556 ■ 6. Állományvédelem és reprográfia Az abszolút légnedvesség megadja, hogy az adott hőmérsékleten 1 m3 levegőben hány gramm vízgőz van. A relatív légnedvesség (relatíve humidity, RH) értéke azt fejezi ki, hogy az adott hőmérsékleten a levegő hány százalékát tartalmazza annak a vízgőzmennyiségnek, amennyit telített állapotában tartalmazna. Vagyis az 50% relatív légnedvesség esetén az azon a hőmérsékleten potenciális telítettséget jelentő víz (100%) mennyiségének fele van jelen vízgőz formájában. Mivel a hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a levegő vízgőzfelvevő képessége, zárt helyiségben a relatív légnedvesség melegedés hatására csökken. Ugyanígy, a hidegebb levegő kevesebb vízgőzt tud megtartani, ezért az a vízgőzmennyiség, amelyet a hidegebb levegő nem tud megtartani, folyékony víz formájában kicsapódik, és penészedést okozhat. A levéltári iratok túlnyomórészt szerves anyagokból állnak, amelyeknek különböző a vízmegkötő képességük, ezért nedvességtartalmuk a környező levegő nedvességtartalmától függ, vagyis a környezet relatív légnedvessége befolyásolja állapotukat. Túl száraz levegőn (45% alatti RH) az állati eredetű anyagok (pergamen, enyv, zselatin) törékennyé válnak. A papír bomlási folyamatai lassulnak ugyan, de a kiszáradás miatt a benne lévő rostok rugalmassága csökken. Nagyobb veszélyt jelent, ha a relatív légnedvesség meghaladja a 65%-ot, mert ez kedvező a penészek növekedéséhez. A legtöbb rovar is párásabb körülmények között aktív. Az ingadozó légnedvesség, különösen a gyakori, nagy és hirtelen változások fokozottan károsító hatásúak, mert a papírt és a pergament felépítő rostok az állandó párafelvétel-pára- leadás miatt megnyúlnak vagy megrövidülnek. Az ebből keletkező feszültség fizikai tulajdonságaik romlását, azaz gyengülésüket okozza. A többféle anyagból álló tárgyakat különösen veszélyezteti a légnedvesség ingadozása, mert a különböző anyagok mérete nedvességfelvevő képességüktől függően eltérő mértékben változik, nagy feszültségek keletkeznek bennük, ami nemcsak a deformációjukat okozhatja, hanem repedezésükhöz, elszakadásukhoz is vezethet (például címerképek lepergése, vászonra kasírozott térképek papírjának elhasadása). A levéltári anyag egészére nézve kimondható, hogy a relatív légnedvesség ingadozása nagyobb kárt okozhat, mint az optimális értéktől való, de az elfogadhatóság határain belül maradó állandó eltérés. ■ Hőmérséklet A levéltári anyag őrzési helyének hőmérséklete jelentős mértékben befolyásolja a várható élettartamát. Általánosan érvényes követelmény, hogy a hőmérséklet stabil és hűvös legyen. Az iratok túlnyomó többségét felépítő szerves anyagok bomlásából eredő károsodási folyamatok sebességét (azaz öregedésüket) a hőmérséklet emelkedése gyorsítja. Tudományos vizsgálatok szerint 10 °C hőmérséklet-emelkedés hatására a papír alkotórészének, a cellulóznak a bomlási sebessége duplájára nő, csökkenés hatására pedig lassul. Erre a tényre alapozva építenek ún. hideg raktárakat a savas papírok élettartamának meghosszabbítására. Egyes anyagok (viasz, zselatin stb.) halmazállapota a magasabb hőmérséklet hatására megváltozik: meglágyulnak, deformálódnak.
