Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
6.1. Állományvédelmi alapelvek ■ 551 mítógéppel nyomtatott iratok. A fénymásolókban és a nyomtatókban elektrosztatikus festékkazetták (tonerek) segítségével hozzák létre az írást, a képet. A festékkazetta típusának és a benne lévő színezéknek meghatározó szerepe van a létrejövő írásAép tartósságára nézve. A száraz festékanyagot tartalmazó kazetták túlnyomórészt hőérzékeny polimereket, szénport vagy színes pigmenteket, valamint elektrosztatikus töltést generáló „hordozót” tartalmaznak. A folyékony festékanyagú kazettákban finoman eloszlatott pigmentek vagy színezett akrilgyangyta részecskék vannak szigetelő tulajdonságú folyadékban, amit az elektrosztatikus képre porlasztanak. Az eredmény tartósabb, mint a száraz kazettával kapott kép, miután a kép a papír rostjaiban és nem a felületén keletkezik, ahogy az a száraz kazetta esetében történik. A színes festékkazettákat szerves színezékekkel készítik, ezért képük halványodásra, elszíneződésre hajlamos. A száraz festékanyag nehezen tapad meg a kis pórusú vagy mázolt papír felületén. Minden festékkazetta érzékeny a hőre, a környezeti körülmények változására, a légszennyező anyagokra, az oxidációs hatásokra, a komponensek szétválására. A nyomat tartósságára nézve a kémiailag stabil festékanyagon (pigment) kívül meghatározó fontosságú a célnak megfelelő felületi minőségű papír és a gyári előírásoknak eleget tevő műszaki állapotú másológép vagy nyomtató, mert a festékanyag kötődése a papírhoz e tényezőktől is függ. Az ilyen technikákkal készített nyomatok tárolásánál figyelembe kell venni, hogy az írás nyomás, meleg vagy (számos műanyagban lévő) lágyítószer hatására átkerülhet a vele érintkező felületre. A tartós megőrzésű nyomatokat időálló papírra kell készíteni. A tintasugaras nyomtatókban a vizet, glikolt és színezéket tartalmazó íróanyagot finom cseppek formájában, folyadéksugárként, a felület érintése nélkül juttatják a papírra, ahol az megkötődik. Az ilyen módszerrel nyomtatott iratok stabilitása kétséges: a tinta elhalványodásra hajlamos, vízben oldható, a papír minősége és a környezeti tényezők (hő, páratartalom, légszennyeződés) befolyásolják a tartósságát. A másológéppel vagy számítógépes nyomtatóval előállított színes dokumentumok általában nem tartósak, ezért a levéltári területen kerülni kell megőrzésüket. Az elmúlt évtizedek iratai között előfordulnak ún. termo/hö papírok. Ezeket egykor elsősorban faxpapírként használták, mostanában inkább bizonylatok nyomtatásához. A hőpapír a hő hatására (például a nyomtatóban) megfeketedve rögzíti az információt. Az így készült dokumentumok élettartama rendkívül korlátozott, ezért tartós megőrzésük csak mielőbbi időálló minőségű másolat útján lehetséges. 6.1.2.4. A LEVÉLTÁRAKBAN ELŐFORDULÓ EGYÉB ANYAGOK A levéltári gyűjteményekben a bőr könyvkötések anyagaként van jelen. A bőrt marha, borjú, sertés, kecske és juh lenyúzott bőrének cserzésével állítják elő. Könyvkötés céljára növényi és timsós cserzésű, a XIX. századtól pedig már krómos és vegyes cserzésű bőröket is használtak. A cserzőanyag milyensége és az alkalmazott technika sokféle bőrt eredményez. A cserzett bőrt végül általában festik, és minden
