Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
5.2. Az iratanyag feldolgozása ■ 517 kun Megyei Levéltárban található iratanyagát mutatja be. A terjedelme majdnem eléri a 376 ifm-t, kb. 60 fond. Pintér Ilona: Bács-Kiskun Megyei Levéltár XIII. Családok fondfőcsoport fondjainak repertóriumai. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 1997, 111 p. (Segédletek 2.) A fondfőcsoport terjedelme 13,83 ifm, 16 család levéltára és egy vegyes fond alkotja. Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814-1953. XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2000, 206 p. (Segédletek 6.) ■ Tematikai leltár A korszerűbb középszintű segédletek közül fontosak még a tematikai leltárak. Ezek nem publikálási céllal, hanem belső használatra készült segédletek, amelyek bizonyos témákra, témakörökre vonatkozó, különböző fondokban, esetleg különböző intézményekben található levéltári iratokat írnak le. Rendszerint cédulák formájában őrzik, azonban csak egyes kútfők, tételek, alapszámok szintjén közlik az adatokat. A számítógépek használatával az ilyen segédletek készítése és korszerű módszerekkel történő használata új perspektívákat kapott. 5.2.4.3. DARABSZINTŰ SEGÉDLETEK ■ NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA A legrészletesebb információt az egyes vagy egyedi iratokról (lásd az 5.2.1.2. pontot), irategységekről a darabszintű segédletek tartalmazzák. Amint az előzőekben említettük, azokat az általános segédleteket, amelyek a levéltári anyag rendjét követik, a levéltári terminológia leltáraknak nevezi, azokat, amelyek e rendszertől eltérőek, mutatóknak hívjuk. Mindkét segédletfajta készülhet alap-, közép- és darabszinten. A darabszintű leltár három fajtája a jegyzék, a lajstrom és a regeszta. ■ Jegyzék A jegyzék minimális adattartalma: az egyes vagy egyedi irat/ügyirat címe vagy jelzete, terjedelme. E minimális adattartalomból adódik, hogy a jegyzék elsődlegesen nyilvántartási segédlet, amely az iratok biztonságos őrzését szolgálja, és csak másodlagos célja a tájékoztatás. Ilyen minimális információt tartalmazó jegyzék készül például egy vegyes tartalmú raktári egységhez a belső rend fenntartása, a kutatótermi kiadás és visszavétel ellenőrzése céljából vagy mikrofilmezés előtt. Alapnyilvántartásként ilyen segédletek készülnek a speciális gyűjteményekhez is, mint a pecsétgyűjtemény, a fényképgyűjtemény, a plakát gyűjtemény vagy a térkép- és tervtár állagai. A jegyzék tehát általában speciális esetben készül olyankor, amikor vagy gyors nyilvántartásra van szükség, vagy az anyag jellege nem kíván további adatfelvételt. A jelzet azt jelenti, hogy megadjuk a nyilvántartásba vett irat azonosításához szükséges adatokat. A jegyzék elején feltüntetjük a fond- vagy törzsszámot, a továbbiakban már csak az irat azonosítója szükséges mint további jelzet. Ez lehet valamilyen iktatási rendszer ada
