Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
5.2. Az iratanyag feldolgozása * 515 A Magyar Országos Levéltár minden 1945 előtti fontos anyagáról kiadta e segédletet. 2005-ben jelent meg az Abszolutizmus kori levéltár II. kötetének repertóriuma, amelyből egy részletet idézünk. MAGYAR KIRÁLYI UDVARI KANCELLÁRIA 1860-1867 Az októberi diploma visszaállította az 1848 áprilisa előtt működött kormányszerveket. Elsőként ezek közül a kancellária alakult meg. A diploma kiadásával egyidejűleg báró Vay Miklóst nevezte ki az uralkodó főkancellárrá, Szőgyény-Marich Lászlót pedig alkancellárrá. Később több személyi változás történt a kancellária vezetésében. A visszaállított kancellária legelső feladata az új magyar közigazgatási szervek és hivatalok megszervezése volt. A kancellária Bécsben székelt, és nem volt más szervnek alárendelve.Területi illetékessége nem terjedt ki Erdélyre és Horvátországra (ezeknek önálló kancelláriája volt), de az 1849-ben külön kerületbe sorolt Szerb Vajdaság ésTemesi Bánság területére igen. Szervezetileg elnökségre és tanácsra tagolódott, és önálló számvevőhivatala működött. Hatásköre kiterjedt a gazdasági, politikai, jogi, kulturális élet minden területére és a közigazgatásra. D185 ELNÖKI IRATOK 1860-1867 Terjedelem: 55 csomó + 19 kötet + 10 fémtok = 9,20 ifm Az elnöki iroda anyaga a kancellária vezetőjének bizalmasabb ügykezelésű iratait, a más főméltóságokkal, illetve hatóságokkal folytatott levelezést, valamint a törvényhatóságok szervezésére, országgyűlésre vonatkozó, állambiztonsági iratokat tartalmazza. Az elnöki iratok évek és iktatószámok rendjében fekszenek. Kutatni a mutató alapján lehet bennük, a tárgyszavak után hely- és névmutató áll rendelkezésre. A mutatókönyvek mikrofilmen vannak, a filmtári dobozszám: 24715-24717. A kérőlapra évet és iktatószámot kell felírni. a) Iratok 1. csomó 1860 1-300. ikt. sz. 2. csomó 301-528. ikt. sz. 3. csomó 1861 1-200. ikt. sz. 4. csomó 201-400. ikt. sz. 5. csomó 401-600. ikt. sz. 6. csomó 601-800. ikt. sz.
