Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

5. Levéltártan

5.2. Az iratanyag feldolgozása • 477 állag, sorozat, tétel) hierarchikus rendje, a vízszintes tagolódással pedig azonos szin­tű levéltári egységek rendszere (például állagon belül a sorozatok, sorozaton belül a tételek) jön létre. A függőleges tagolódás során kialakuló levéltári szintek vagy nagyobb szintű levéltári egységek felbontásával vagy alacsonyabb szintű levéltári egységek összevonásával jönnek létre. A levéltári szintek így a levéltári anyag verti­kális tagolódása során keletkező kisebb-nagyobb részeknek (egységeknek) a nagy­ságrendi helyét jelentik. E szinteket három nagyobb csoportra (felső, közép és alsó szint) osztjuk, és ennek megfelelően megkülönböztetjük az alap-, közép- és darab­szintű rendezést. A NKÖM-rendelet a háromféle rendezési szintet a következőképpen határozza meg: ♦ Alapszinten rendezett az az iratanyag, amelyben egyes fondok vagy - állagokra ta­golódó fondok esetében - egyes állagok egymástól el vannak különítve, de egy- egy fondon vagy állagon belül az iratok még rendezve nincsenek. ♦ Középszinten rendezett az az iratanyag, amelyben a fondon vagy állagon belül egy raktári egységet általában meg nem haladó terjedelmű levéltári egységeket ala­kítottak ki. ♦ Darabszinten rendezett az az iratanyag, amelyen belül a legkisebb levéltári egysé­gek az ügyiratdarabok, illetve az egyes iratok. 5.2.1.3. ALAPSZINTŰ RENDEZÉS ■ ERDÉSZ ÁDÁM A levéltárba érkezett iratok rendezésének első lépése a fondok, azaz az iratok alap­egységeinek kialakítása. Ezt követően kerül sor a fondok állagokra bontására, vagy­is a fondok belső szerkezetének felépítésére. Mivel a fondok és állagok kialakítása során felső szintű levéltári egységekkel dolgozunk, ezt a rendezéstípust felső szin­tű rendezésnek is nevezzük, de az általában használatos elnevezés az alapszintű rendezés. A fondszintű rendezés alapvetően a proveniencia elve alapján történik, szerves fondok kialakításával. A pertinencia elve alapján azokat a dokumentumokat sorol­juk be gyűjteményekbe, amelyek provenienciája ismeretlen, vagy amelyeknél ezt a besorolást egyéb szempont (például állományvédelem vagy kezelési vagy kutatási szempont) indokolttá teszi. Gyűjteménybe kerülnek a térképek, az oklevelekről leesett, iratokról eltávolított pecsétek és más hasonló dokumentumok. Az újonnan levéltárba érkezett iratok fondjainak felállításához, az iratokban rejlő fondok kibontásához a fondképző szervezeti felépítésének, történetének, hatásköré­nek és az iratok tartalmának tanulmányozása segítségével nyerünk kellő informáci­ót. Az iratok elemzése során még támpontot jelenthet a segédletek rendje, a bead­ványok címzése, a pecsét, az iktató bélyegző és az iratok tartalma. Minden fond felállításakor alapvető kérdés a fondot záró korszakhatár megállapítása, illetve a jogelőd-jogutód viszony tisztázása. A fondok kialakításának rendjét hosszú időre az 1962-ben kiadott, majd 1978- ban és 1986-ban módosított fondszerkesztési utasítás szabályozta. 2002-ben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom