Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

5. Levéltártan

452 ■ 5. Levéltártan mát, hatálybalépésének időpontját, levéltári véleményezésének időpontját, az irat- kezelési szabályzattól tapasztalt eltéréseket. Rögzíteni kell az iratkezelés rendszerét (centralizált, decentralizált, vegyes), szá­mítógép alkalmazását az iratkezelés folyamatában, az alkalmazott szoftver megneve­zését és gyártóját, bevezetésének időpontját. Decentralizált és vegyes iktatás ese­tén nyilván kell tartani az iktatási helyek számát, fel kell sorolni az iktatást végző szervezeti egységeket és egyéb elkülönülő nyilvántartásokat. Ismerni kell a szerv ik­tatási rendszerét (sorszámos, alszámos, gyűjtőszámos, alapszámos, együttes nyil­vántartási és mutatózási vagy nyilvántartásos dossziérendszerű), az iktatószámok megkülönböztetésének jelrendszerét. Nyilván kell tartani, hogy vannak-e iktatásra nem kerülő, az irattári tervben nem szereplő irategyüttesek, nyilvántartások, adat­bázisok. Vizsgálni kell az iktató- és mutatókönyvek szabályszerű megnyitását, hi­telesítését, lezárását, kinyomtatását. Szerepeljen a nyilvántartásban, hogy milyen időközönként adják át az iratokat az operatív irattárak a központi irattárnak, az irattározáskor használják-e az irattári tételszámokat, milyen irattári nyilvántartá­sokat vezetnek, illetve használnak. Rögzíteni kell az évente keletkező iktatott ügy­iratok számát, a selejtezéssel kapcsolatos gyakorlatot (végeznek-e selejtezést az iratanyagban, figyelembe veszik-e selejtezéskor az irattári tervben feltüntetett őr­zési időket), az utolsó selejtezés időpontját, jogszabályi alapját, levéltári jóváha­gyásának időpontját. A nyilvántartás tartalmazza az irattárakban lévő maradandó értékű, levéltárnak átadandó iratanyag megnevezését, évkörét, terjedelmét. Az elektronikus iratoknál az előző adatokon túl még nyilvántartandó, hogy az irat elektronikusan keletkezett-e, vagy digitalizált iratról van szó, a kimeneti fájlformá­tumokat és az adathordozót is. Nyilván kell tartani a szervnél lévő védett levéltári anyag megnevezését és tárolásának körülményeit. Fel kell mérni a szervnél lévő irattárak állapotát. A nyilvántartás mellett a gyűjtőterületi munka fontos segédeszköze a szervdosz- szié, amelyet minden szerv számára külön kell megnyitni. Az új szerv megalakulá­sakor és nyilvántartásba vételekor kap egy nyilvántartási számot, amelyet a nyil­vántartó program generál a szerv számára, és ami a szerv egyedi azonosítója lesz. A program minden számot csak egyszer oszt ki, tehát a megszűnt és törölt szervek nyilvántartási számait nem lehet újra kiosztani. A szervdosszié tartalmazza az iratkezelés-ellenőrzések során felvett jegyző­könyveket, az ezzel kapcsolatos levelezést, az iratkezelési szabályzatokat és irat­tári terveket, a szervek működésére vonatkozó egyéb szabályzatokat (szmsz, ügy­rend stb.), a selejtezési jegyzőkönyveket és a maradandó értékű iratok levéltári átadásáról készült jegyzőkönyveket. A szervdossziéba kerülnek a szervek közötti iratátadásokról készült jegyzőkönyvek is. A levéltári törvény 1997. évi módosítása rendelkezett a közfeladatot ellátó szerv megszűnése, más szervbe történő beolva­dása, feladatkörének módosulása esetén követendő teendőkről. Eszerint a közfel­adatokat ellátó szerv megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező szerv köteles az érintett szerv irattári anyagának további biztonságos őr­zéséről, használhatóságáról gondoskodni. Amennyiben a közfeladatot ellátó szerv

Next

/
Oldalképek
Tartalom