Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
450 ■ 5. Levéltártan Magyar Országos Levéltár, hol pedig a területi általános levéltárak illetékességi körébe tartozna. A korábbi, területi elven alapuló illetékesség pedig gyakorlati akadályokba ütközik, mivel a területi szervek önállóságának megszűnése nem egyszerűen jogi kérdés. A szervezeti átalakítás a legtöbb esetben maga után vonta egységes elektronikus nyilvántartó program használatát is, így természetesen a nyilvántartó programban szereplő adatokat nem lehet területi elven megosztani. Komoly problémákat vet fel a regionális átalakítással együtt járó illetékességi kérdés. Egy regionális önálló jogalanyisággal rendelkező szerv több megye területét is lefedi, így ebben az esetben elvileg a régióközpont székhelyén lévő megyei levéltárnak kellene átvennie a regionális szervnél keletkező iratokat, ami azonban a többi megyei levéltár illetékességét vonná el. A gyűjtőterületi munka főbb elemei a közfeladatot ellátó szerveknél: ♦ A levéltár illetékességi körébe tartozó szervek nyilvántartásba vétele, szervezeti és hatásköri változásaik figyelemmel kísérése. ♦ Az iratkezelési szabályzatok és irattári tervek véleményezése és a levéltári egyetértési jog gyakorlása. ♦ A szervek iratkezelésének és irattári munkájának rendszeres ellenőrzése, a szabályzatban meghatározott elvek szerinti működésének ellenőrzése. ♦ Az irattári selejtezések ellenőrzése, a jegyzőkönyvek jóváhagyása és záradékolása. ♦ Az iratátvételek előkészítése és lebonyolítása. 5.1.1. A szervek nyilvántartása A levéltárak az 1950. évi 29. tvr. hatálybalépése után szisztematikus munkával megkezdték az illetékességükbe tartozó szervek nyilvántartásba vételét. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának (LÜSZ - 1971) előírása szerint ez a nyilvántartás kizárólag azokra a szervekre terjedhetett ki, amelyeknél jelentőségüknél fogva történeti értékű, és így állandó megőrzést igénylő iratok keletkeztek. A nyilvántartásba kizárólag a művelődésügyi miniszter által kijelölt szervek kerülhettek be annak érdekében, hogy az értékhatár-vizsgálatok nyomán a levéltárak egységes gyakorlatot kövessenek. A levéltár jogosultsága - felügyeleti szervének egyetértésével - arra terjedt ki, hogy a helyi igények szerint kibővítse a nyilvántartandó szervek körét. A szervek körének szűkítésére azonban kizárólag a Levéltári Igazgatóság hozzájárulásával volt lehetőség. A levéltárak szakmai munkáját meghatározó jelenleg hatályos 10/2002. (IV. 13.) NKÖM-rendelet (a továbbiakban: NKÖM-rendelet) jelentősen kibővítette a levéltárak szervnyilvántartásába kötelezően felveendő szervek körét. A rendelet szerint a nyilvántartás kiterjed a közlevéltár illetékességébe tartozó közfeladatot ellátó szervekre és a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságokra. A hatályos szabályozás szerint tehát a levéltárak nem mérlegelhetik értékhatár-vizsgálat alapján a szerv nyilvántartásba vételét, hanem a szerv jogállása alapján kell döntést hozniuk. A jogszabály rendelkezése így elfogadja azt a gyakor
