Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

438 ■ 4. Irattan és iratkezelés

♦ Felhatalmazást adott a minősítő szervek és szervezetek vezetőinek állam- és szolgálati titokkör megállapítására a saját szervre, valamint a közvetlen alárendeltségébe vagy államigazgatási felügyelete alá tartozó szervre vonatkozóan.

♦ A miniszter (országos hatáskörű szerv) vezetője az ágazati irányítása alá tartozó tevékenységek tekintetében hatósági jogkörben államtitokkört állapított meg.

Ez utóbbi felhatalmazás - az államtitokkörbe tartozó adatok minősítésének a teljes állami szakigazgatási tevékenységre történő kiterjesztése - gyakorlatilag korlátlan lehetőséget biztosított az információk igen széles körének elrejtésére a társadalom elől, az oktatástól az egészségügyig, a mezőgazdaságtól az iparirányításig. Jellemző adat, hogy az Országos Tervhivatalban 1985-ben az iktatott iratok több mint fele (53 000 db) minősült titkosnak.

Pozitív előrelépése volt viszont a Ttvr.-nek, hogy előírta a minősítés érvényességi idejének meghatározását, bár ez a gyakorlatban - legalábbis a központi köz- igazgatásban - csak 1989-től kezdett érvényesülni, addig a „Visszavonásig” jelölést alkalmazták. A Ttvr. hatálybalépése előtt adott minősítéseket azonban nem vizsgálták felül.

A levéltáraknak a szervek irattári tervében megjelölt őrzési idők elteltével az államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratokat is át kellett venniük őrizetükbe, de azokban csak a minősítő hozzájárulásával folyhatott kutatás.

4.10.2. A rendszerváltozást követő titokvédelmi jogfejlődés

Az 1989 utáni jogfejlődés kezdeti időszakában a titokvédelem kérdéseivel nem foglalkoztak, ugyanakkor bizonytalanságot jelentett a Ttvr. „kiüresedése”, illetve egyre túlhaladottabb volta. Az új titokvédelmi törvény megalkotását sürgette az adatvédelmi törvény (a továbbiakban : Avtv.), az adatvédelmi biztosi intézmény nyilvánosságot felügyelő tevékenysége. Míg a közérdekű adat és a személyes adat fogalma pontosan definiált volt, addig az államtitok és szolgálati titok definiálat- lanná vált. A titokvédelmi törvény megalkotásához döntő lökést adott a 34/1994. sz. AB határozat, amely kimondta a Ttvr. és a végrehajtására kiadott Tvhr. több rendelkezésének alkotmányellenességét.

Az Alkotmánybíróság határozatának főbb megállapításai az alábbiak voltak:

♦ Az Alkotmány szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, ami alapvető jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja. A Ttvr. szerint viszont államtitokkört „más jogszabály” is megállapíthat.

♦ A Ttvr. az adatok államtitokká nyilvánítására jogosultak személyi körét olyan személyekre is kiterjesztette, akik közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkeztek (például társadalmi egyesületek vezetői). Ez a szabály a jogállam alapvető elvét, a joguralmi elvet sértette. A nem állami közérdekű adat, illetőleg a nem állami szervek által titkosított közérdekű adat fogalmilag sem minősülhet államtitoknak. Az államtitoknak a közhatalomtól való elválasztása sértette a jogbiztonságot, és azon túl is különleges veszélyt jelentett az információszabadságra.