Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

1. Történeti segédtudományok

1.2. Kronológia ■ 43 4. • A római naptár összehason­lító táblázata (A *-gal jelzett számok szökőévben érvényesek. Dr. Szentpétery Imre: Oklevéltant naptár) A hónap napja Ma rtius Malus Julius October Januarius Augustus December Április Junius September November Februarlus 1 Kalendis Kalendis Kalendis Kalendis 2 VI. Non. IV. Non. IV. Non. IV. Non. 3 V. III. III. III. 4 IV. Prid. (II.) Prid. (II.) Prid. (II.) 5 III. Nonis Nonis Nonis 6 Prid. (II.) VIII. Id. VIII. Id. Vffl. Id. 7 Non!» vn. VII. VII. 8 VIII. Id. VI. VI. VI. 9 vn. V. V. V. 10 VI. IV. IV. IV. 11 V. m. III. III. 12 IV. Prid. (II.) Prid. (U.) Prid. (DL) 13 III. IdibUB IdibQB IdibuB 14 Prid. (II.) XIX. Kal. XVIII. Kal. XVI. Kal. 16 IdibuB XVIII. XVII. XV 16 XVII. Kal. XVII. XVI. XIV. 17 XVI. XVI. XV. .2 XIII. 18 XV. •? XV. 1 xrv.-O a XII. 19 XIV. X) a XIV. s *8 XIII. XI. 20 XIII. ► XIII. XII. X. a 21 XII. as XII.-O XI. JO IX. s a iá 22 XI. 1 XI. X. VUI. 23 X. s X. £ IX. a VII. 24 IX. EX. :S VIII. 3 *“5 VI. 25 VIII. 3 VIII. a VII. :s V. bis VI.* 26 VII. á VII. a> fa VI. a IV. V.* 27 VI. •E VI. V. U4 IU. IV.* 28 V. < V. UÍ IV. Pr. (II.) in.* 29 IV. n Ui IV. III. Prid.* 30 III. in. Prid. (n.) 31 Prid. (II.) Prid. (U.) számítása alapján terjedt el. Az évszám megadása mellett szokásban volt az uralko­dási év (annus regni) feltüntetése, az indicdo szerinti számítás (az ókori eredetű rend­szerben a 15 éves ciklusok adózási időszakokat jelentettek), a concurrens feltünteté­se (azaz március 24-e a hét melyik napjára esett: 1 = vasárnap, 2 = hétfő stb.), az epacták használata (azt mutatja, hogy március 22-én a hold hány napos), a vasárnapi betűk használata (vagyis január 1-7. között hányadik napra esik az első vasárnap: A = január 1. vasárnap; B = január 2. vasárnap stb.) vagy a hadoszlások (a királyi hadsereg feloszlatása) megadása is. A Julianus-naptár pontosítására 1583-ban került sor, amikor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy október 4. után a hó 15. napja következzen. Ezzel a másfél ezer év alatt összegyűlt tíznapnyi eltérést igazította helyre. A gregoriánus naptár eredménye­ként a századfordulós évek közül csak minden négyszázadik számít szökőévnek, a többi nem (például 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen). Az új nap­tárra való áttérést Magyarországon az 1588. évi országgyűlésen hozott törvény ren­delte el (1588: XXVIII. te.), de az áttérésre nem egy időpontban került sor, az ónap­

Next

/
Oldalképek
Tartalom