Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

434 ■ 4. Irattan és iratkezelés

benyújtható. Elektronikus hatósági ügyintézés során álnévre kiállított elektronikus aláírás nem alkalmazható. A hatóság az azonosításhoz az aláírás érvényességét, valamint az érintett hitelesítés szolgáltatónál viszontazonosítás jelleggel az aláíró természetes azonosítóit ellenőrizni köteles, ez azonban nem érinti az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatok átadásának kötelezettségét.

Természetes személy ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét - ha az ügyfélnek legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása nincs - a központi rendszeren keresztül kell biztosítani. A központi rendszer működtetéséért a kormány által kijelölt kormányzati szerv a felelős.

A központi rendszer igénybevételét ügyfél ügyfélkapun keresztül kezdeményezheti. Egy ügyfél több ügyfélkapuval is rendelkezhet. Ügyfélkapu létesítését az ügyfél személyes megjelenésével - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, vagy a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodában, vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél - kezdeményezheti. Az ügyfél az azonosítást követően egyszer használható kódot kap az okmányirodában, amelynek alkalmazásával az ügyfélkapu megnyitásához szükséges, legfeljebb öt évig használható egyedi azonosítót képezhet. Az egyedi azonosítót az ügyfél megváltoztathatja.

Az ügyfél a neve, az elektronikus levélcíme és az egyedi azonosítója megadásával az ügyfélkapun keresztül léphet elektronikus úton kapcsolatba azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást a központi rendszer útján végeznek. Az ügyfélkapun keresztül a hatósággal kapcsolatba lépő ügyféltől az elektronikus ügyintézés vagy hatósági szolgáltatás nyújtásához más azonosító nem kérhető, ez azonban nem érinti az eljárás lefolytatásához szükséges, a jogszabályban meghatározott adatok átadásának kötelezettségét.

■ Illetékességi és hatásköri szabályok

Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez. Kizárólagos hatáskör esetén a hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet illet meg. Hatáskör hiányában a megkeresett közigazgatási szerv köteles az eljárást megtagadni. A hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el, ez illetékesség, amely általában területi elven alapul. Hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a felettes szerv dönt.

4.9.4. A Két. hatása, jelentősége a hazai jogfejlődésben

Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény megalkotása óta eltelt időszakban, de különösen a rendszerváltozást követően számos olyan változás következett be, amely szükségessé tették egy új közigazgatási eljárási törvény kidolgozását. 1989 után átalakult az egész államszervezet: a központi államigazgatási (köz- igazgatási) szervek éppúgy, mint a helyi-területi közigazgatás szervei.