Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

4.8. Az iratkezelés folyamata, az irattári munka • 413 gédlet készítéséhez. Segítségével az irattáros számon tudja tartani a teljes iratanya­got, választ tud adni arra a kérdésre, hogy a keresett irat az irattár őrizetében van-e. A törzskönyvnek különösen a decentralizált (osztott) iratkezelésű szervnél van jelentősége, amikor a szervezeti egységek irataikat 2-5 éves őrzési idő után adják át a központi irattárnak. Az irattári törzskönyv minimális rovatai: sorszám (törzs­szám); az iratátvétel időpontja; az iratok megnevezése; évköre; az átvett iratok mennyisége (doboz, csomó stb.). 4.8.6.2. KÖZÉPSZINTŰ RENDEZÉS Az iratok mélyebb tartalmi feltárását segíti a középszintű rendezés, ami az egyes sorozatok elkülönítésével kezdődik. Tételszámos iratkezelésnél az elkülönítés az irattári tételek kialakításához kapcsolódik, hiszen a különféle iratsorozatok irattári tételekbe tartoznak. Az 1969 előtt keletkezett iratokban - az irattári tételszám használatának általánossá válása előtti időben - iktatási módok szerint, időrendi vagy tárgyi alapon alakíthatók ki a sorozatok. Ha az eredeti irattári rendet állítjuk helyre, figyelembe kell venni, hogy az irato­kat a keletkezésük idején milyen módon kezelték. így más eljárást kell követni az irattárakban még esetlegesen előforduló csoportszámos, sorszámos, és mást a té­telszámos iratok esetében. Amennyiben nincsenek tételszámok, akkor az iktatott iratokat kell az állagok elejére helyezni, ezt kövessék a segédletek, majd a nem ik­tatott iratok. Sorszámos iktatásnál az iratok rendjét évek és iktatószámok szerint kell kialakítani. Együttes iktatási és mutatózási rendszerben a rendező elv az iratok keletkezé­sének éve, a betűjel és az iktatószám, amely minden betűnél 1-gyel kezdődik. Té­telszámos iratoknál az évek, tételszámok és iktatószámok jelentik a sorrendet. Egy iktatószám csak egy irattári tételhez tartozhat. A tanácsi/önkormányzati iratkezelésnél 2000-ig az 1974-ben bevezetett egysé­ges irattári tervből kell kiindulni. A rendező elvek a következők: ágazati betűjelek, évek, ügykörszámok, iktatószámok. Nyilvántartásos dossziérendszerben kezelt, zömmel vállalati iratok esetében az iratokat évek, tételszámok (azaz dossziészámok) és alszámok szerint célszerű ren­dezni. Alapszámos iktatásnál az alapszámok, főlajstromszámos iktatásnál a főlajst- romszámok jelentik a rendezési elvet. Ha iktatott iratok esetében a segédletek elvesztek, vagy iktatásra egyáltalán nem került sor, középszintű rendezésnél tárgyi tételeket kell kialakítani évenként vagy néhány évenként. Ügyelni kell arra, hogy az egyes tételekbe ne sorozatok, ha­nem kisebb egységek kerüljenek. A tételek kialakítása történhet tárgyi, területi, időrendi, személyi stb. alapon. A középszinten rendezett iratok segédlete a raktári jegyzék. Általánosságban el­mondható, hogy e jegyzéket állagonként, állag nélküli fondoknál fondonként kell elkészíteni. A raktári jegyzék általános adatai: a szerv (fond) neve, a szervezeti egy­

Next

/
Oldalképek
Tartalom