Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
4. Irattan és iratkezelés
350 ■ 4. Irattan és iratkezelés Az akaratnyilvánító iratok lehetnek parancsoló jellegűek (parancsok, határozatok), rendelkező jellegűek (hirdetmény, végrendelet, törvény, rendelet) és megegyező jellegűek (egyezség, szerződés). Jogbiztosító iratok például a birtok adománylevelek, a bizonyítványok és a kinevezések. Kegynyilvánító iratok a cím és a rang adományozásáról szóló dokumentumok. Ténymegállapító iratoknak tekintjük a jegyzőkönyveket, a jelentéseket, a leltárakat, a nyilvántartásokat, az összeírásokat, a statisztikákat, a térképeket és a tervrajzokat. Kérelmek például a feliratok, a fellebbezések és a panaszok. A bizonyos egyedibb sajátossággal rendelkező iratok körét másként irattípusnak nevezzük. Irattípus például az anyakönyv, az anyakönyvi kivonat, a doktori oklevél, az elismervény, a nyugta és a számla stb. A konkrét irattípus megnevezése gyakorlatiasabb szempontú, mint az iratok elméleti tartalmi csoportosítása. 4.1.2.4. AZ IRATOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEMPONTÚ BESOROLÁSA Az iratok fejlődéstörténeti szempontú besorolása alapján az iratok egy-egy korszakban tömegessé váló fajtái alapján oklevelekről, ügyiratokról (aktákról), levelekről, valamint géppel írt, illetve olvasható iratokról kell szólni. A hagyományos irattani felosztás egyúttal részben időbeli felosztás is, hiszen Magyarországon az 1526 előtti időből szinte csak oklevelek maradtak fenn. Az 1526 utáni időszak viszont az egyre inkább tömeges iratképzés következtében az akták, illetve ügyiratok kora. A géppel írható iratok a XIX. században terjedtek el, míg az informatikai eszköz segítségével írható-olvasható iratok napjaink egyre inkább hétköznapivá váló tömeges iratait jelentik. Az oklevél és az ügyirat fogalmáról a 4.1.2. pontban már esett szó. A levél olyan, többnyire személyes és magánjellegű egyszerű írásbeli közlés, amelyben a küldő a címzettnek hírül ad valamit. Az akta és a levél között gyakran nincs éles határ, mert a levél tartalmazhat hivatalos ügyeket is, mint például a félhivatalos levelek. A levél lehet közzétett, ún. nyílt levél is, sőt tágabb értelemben levelezésnek nevezzük a különböző szervek közötti írásos kapcsolattartást is. A géppel írt és géppel olvasható iratokhoz tartoznak a rövid ideig használt lyukkártyák, lyukszalagok, illetve az egyre inkább elterjedő mágneses lemezek, mikrofilmek, CD-k, DVD-k stb. 4.1.2.5. AZ IRATKÉPZŐK JELLEGE SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS Az 1995. évi LXVI. (levéltári) törvény a közirat, illetve magánirat fogalmát a korábbi jogszabályokhoz képest teljesen új szemlélet szerint közelíti meg (lásd a 3.5. alfejezetet). Az 1950 után születő jogi szabályozások esetében a két fogalom nem volt releváns, mivel szinte minden hivatalos tevékenység, feladat, így az ezzel kapcsolatban keletkezett irat is államinak minősült. A köziratot vagy hivatalos iratokat
