Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
3.4. A levéltári jog fejlődése 1995-ig ■ 329 A 122/1973. (MK 10.) MM utasítás szabályozta a levéltári hálózaton kívüli szervek (főleg könyvtárak és múzeumok) iratgyűjtő tevékenységét és az őrizetükben lévő levéltári iratanyag kezelésének módját. A 101/1975. (MK 3.) MM utasítás a fővárosban működő általános levéltárak illetékességi körének szabályozásáról szólt, és az Új Magyar Központi Levéltár, a Budapest Főváros Levéltára és a Pest Megyei Levéltár illetékességi körét határolta el. A nyolcvanas évek végén, amikor a rendszerváltozás lényegében már megkezdődött, a levéltári kutatás nem nyilvános pártállami szabályai tarthatatlanokká váltak. A tudományos közvélemény nyomására megalkották a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló 118/1989. (XI. 22.) MT rendeletet, amelynek hatálya az általános levéltárakban és állami szaklevéltárakban, múzeumokban és muzeális közgyűjteményekben, közkönyvtárakban és a Magyar Filmintézetben őrzött forrásokra egyaránt kiterjedt. A kutatók számára általános szabályként a 30 évnél korábban keletkezett iratok váltak szabadon kutathatóvá. A rendelet az általános szabály mellett számos kutatási korlátozást is előírt. Ezek egyrészt a személyes adatok és személyiségi jogok védelmét voltak hivatva biztosítani, másrészt külön engedélyhez kötötték egyes szervek bizonyos, 30 évnél régebben keletkezett iratanyagainak kutatását. 3.4.3. A rendszerváltozás kora A rendszerváltozás többek között az egyházak lehetőségeinek kibővülését és az önkormányzati jogok és öntudat megerősödését hozta magával. Ennek eredménye az 1990. évi IV. törvényben foglalt rendelkezés, amely szerint az egyházak is folytathatnak kulturális tevékenységet (kivéve a törvény által az állam számára kizárólagosan fenntartott tevékenységeket). Az egyházak e tevékenységi körben intézményeket létesíthetnek és tarthatnak fenn, így a régiek mellett új egyházi levéltárak alapítására is lehetőség nyílt. Az 1991. évi XX. törvény egyrészt kötelező feladatként a fővárosi és megyei ön- kormányzatok feladatává tette a volt tanácsi levéltárak fenntartásával kapcsolatos teendők ellátását, másrészt a többi, a városi és községi helyi önkormányzat részére is biztosította a levéltár-alapítás jogát. A törvény szerint a helyi önkormányzatok tulajdonosi jogokat gyakorolnak, véleményezési jog illeti meg őket az önkormányzati levéltári anyag végleges átadásával kapcsolatban, egyetértési jogot gyakorolnak a megszűnő önkormányzati levéltár anyagának elhelyezése ügyében. A kifejezetten a pártállami korszakhoz kötődő levéltári intézményekkel kapcsolatban az 1991. évi LXXXIII. törvény rendelkezett. E törvény 1992. július 1-jei hatállyal megszüntette az Új Magyar Központi Levéltárat (egyesítette az Országos Levéltárral), és állami tulajdonná nyilvánította a volt Magyar Szocialista Munkáspárt (1956- 1989), valamint jogelődje, a Magyar Dolgozók Pártja (1948-1956) iratait. A pártiratokkal kapcsolatos intézkedések megtételére az illetékes miniszter kapott felha
