Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
314 « 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. és a csőd- és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény. Utóbbi rendelkezései értelmében a felszámolással és végelszámolással jogutód nélkül megszűnt gazdasági szervek iratait, illetve (az 1993. évi törvénymódosítás után) történeti értékű iratait az illetékes általános levéltárban kell elhelyezni. A közigazgatásban átalakuló, megszűnő szervezetektől és a felszámolt, végelszámolt cégektől rövid időn belül nagy mennyiségű iratanyag zúdult be a levéltárakba, bár mindent átvenni képtelenek voltak. Jellemző adat, hogy az általános levéltárakban őrzött iratanyag mennyisége 1989 és 1994 között 194 436 fm-ről 243 000 frn-re növekedett. Az intézmények egy része ekkortól nem történeti értékű iratok bértárolására is vállalkozott a bevételnövelés érdekében. Mindez nagymértékben megnövelte a levéltári ügyfélszolgálat adatszolgáltatási feladatait, amit rendkívüli módon fokozott az említett első, majd a később elfogadott újabb kárpótlási törvény által generált tömeges igény. Az éveken át tartó adatszolgáltatási munkatömeg és a kutatók számának emelkedése azt „eredményezte”, hogy a levéltárak iratkezelés-ellenőrzési és belső fel- dolgozási munkái komoly mértékben háttérbe szorultak, e téren súlyos elmaradások keletkeztek. A tudományos kiadványok készítése és a közművelődési tevékenység folyamatossága ugyanakkor nem sérült. Az 1990-1995 közötti fél évtizedben kisebb-nagyobb levéltárfejlesztések is elkezdődtek, illetve megvalósultak. 1994-ben megkezdődtek az Országos Levéltár 50 000 fm irat befogadására alkalmas óbudai levéltárépületének építési munkálatai, 1995-ben pedig átadták a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának új épületét. A levéltári területen nemzetközi kapcsolatokban ezekben az években az állomány- védelmi kérdések kerültek előtérbe. Új vonást jelentett az, hogy az Országos Levéltár saját együttműködési megállapodást kötött először az ukrán Kárpátaljai Állami Levéltárral, majd Macedónia Levéltárával és a Török Nemzeti Levéltárral. (Meg kell jegyezni, hogy a szocialista országokkal az 1960 után kiépült kapcsolatok [kutató-, kiadvány- és mikrofilmesére] közül néhány igen gyümölcsöző volt számunkra.) Az évtized közepe felé a levéltári szakma már nagyon várta a régóta ígért új levéltári törvényt. A történet lezárásául iktassuk ide azt a listát, amely bemutatja, hogy 1995 első felében, közvetlenül az új törvény elfogadása előtt mely levéltárak léteztek Magyar- országon. ■ KÖZPONTI ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁR Magyar Országos Levéltár • • TERÜLETI ÁLTALÁNOS, ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK Budapest Főváros Levéltára Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Baranya Megyei Levéltár
