Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
312 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog napvilágot. Az Országos Levéltár térképgyűjteményének két fontos állagáról katalógusok jelentek meg, 1989-ben megkezdődött az egyházi levéltárak térképkatalógusainak kiadása is. Szaklevéltárrá nyilvánításuk idején vagy nem sokkal azután az egyetemi levéltárak is megjelentették az anyagukban való tájékozódást lehetővé tevő segédleteiket. A többi levéltártól függetlenül, pártirányítás alatt működő pártarchívumok fond- és állagjegyzékei 1984-ben szintén elkészültek. Első ízben 1979- ben jelent meg az összes magyarországi levéltárat bemutató levéltári kalauz, mégpedig angol nyelven (Guide to the Archives of Hungary), az első magyar nyelvű ilyen kalauzt pedig 1984-ben adta ki az Új Magyar Központi Levéltár. 1984 folyamán a jövőbe mutató új típusú feldolgozó munka indult az Országos Levéltárban: elkezdődött az intézmény által eredetiben vagy másolatban őrzött összes 1526 előtti oklevél (gyakorlatilag a teljes magyar középkori forrásbázis) számítógépes adatbázisának létrehozása. A munka első fázisában az ún. időrendi mutatók feldolgozására került sor. A magyar levéltárak nemzetközi kapcsolatai a hatvanas évek vége után intenzívebbé váltak, és térben is kiszélesedtek. Mindig voltak magyar résztvevők a nemzetközi levéltári kongresszusokon, a kerekasztal-konferenciákon és - egy kivétellel - a szocialista országok levéltári vezetőinek rendszeresen megrendezett külön konferenciáin és sok szaktanácskozáson is. Hazánk adott otthont 1985-ben az első Európai Levéltáros Konferenciának. A Nemzetközi Levéltári Tanács mikrofilmbizottságának titkári tisztét 1968-tól megszűnéséig (1992) magyar levéltáros töltötte be. A hetvenes években és a nyolvanas évek elején a korábbihoz képest több lehetőség nyílt hungarikafeltáró és tapasztalatszerző utak megvalósítására, a nyolcvanas évek közepétől azonban a hungarikafeltárás fokozatosan visszaesett. Ebben az időszakban már nemcsak központi, hanem intézményi nemzetközi kapcsolatok is kialakultak, elsősorban Budapest Főváros Levéltára és a határszéli megyék levéltárai jóvoltából. Utóbbiak a szomszédos régiók levéltáraival építettek ki szakmai és tudományos kapcsolatokat, valósítottak meg közös programokat. 3.2.2. A rendszerváltozás és a levéltárak 1990-1995 között A szocialista rendszer összeomlása 1989-től rendszerváltozást váltott ki Magyar- országon; a volt pártállami helyett jogállami berendezkedés kiépítése valósult meg. E folyamat a levéltárügyben is átalakulásokat eredményezett. 1988-1989-ben szakmai viták zajlottak le a levéltári szakterületen szükséges reformok tárgyában (felmerült az 1947. évi levéltári törvény alapelveinek rehabilitálása, a kerületi állami levéltárak felállításának gondolata is). A levéltári kutatások kérdése szélesebb nyilvánosságot is kapott. A szocialista rendszerben ugyanis belső, nem nyilvános utasításokkal szabályozták a levéltári anyag kutathatóságát, amelyek rendkívül sok korlátozással nehezítették a történészek munkáját. A nyilvánosság ereje elérte, hogy 1989 őszén a 118/1989 (XI. 22.) MT rendelet immár nyilvánosan újraszabályozza a kutathatóságot. Csökkentek ugyan a korlátozások, ez azonban az elvárásokat nem elégítette ki. Az MSZMP Párttörténeti Intézete Archívuma 1989 őszétől
