Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog

3.2. A levéltárügy alakulása 1950-től 1995-ig ■ 309

érdekében szakmailag ellenőrzi, valamint ellenőrzést gyakorol a személyi tulajdonban lévő védett levéltári anyag felett;

♦ segíti a népművelési tevékenységet. (A fenti feladatok részletes kifejtését a LÜSZ tartalmazta.)

A két központi levéltár speciális feladatokat is ellátott. Mindkettőt kötelezték, hogy például raktár-egészségügyi kérdésekben szaktanácsokat adjanak más levéltáraknak és az irattáraknak, részt kellett venniük az országos módszertani útmutatók kidolgozásában, közreműködtek az egyetemi levéltárosképzésben, ezenkívül az Országos Levéltár bonyolította a külföldi mikrofilmcserét, vezette a külföldi magyar vonatkozású anyagokról készült mikrofilmek központi nyilvántartását, és a korábbi időszakhoz hasonlóan restaurálta, konzerválta és mikrofilmezte más levéltárak iratait. Az Új Magyar Központi Levéltár közreműködött az iratkezelés helyes elveinek és módszereinek kidolgozásában, valamint a művelődésügyi miniszter által vagy vele egyetértésben kiadott iratkezelési szabályzatok véleményezésében. Az intézményben 1979-ben Módszertani Osztályt szerveztek, amely lényegében minisztériumi háttérszervezetként igazgatástörténeti és módszertani kutatásokat végzett, adatokat gyűjtött és tett közzé, tanfolyamokat szervezett egyházi levéltárosok, irattárosok és levéltári kezelők képzésére. Ugyancsak az Új Magyar Központi Levéltárban 1984 folyamán felállították a Számítástechnikai Adathordozók Osztályát a digitális adatállományok archiválásának előkészítése céljából.

Egy 1969. évi miniszteri utasítás alapján 1970-től a miniszter tanácsadó szerveként ismét működött a Levéltári Tanács. Ebben az időszakban az 1980-as évek derekáig a Levéltári Igazgatóság, illetve Osztály évi rendszerességgel tartott levéltárigazgatói értekezleteket az általános és a szaklevéltárak vezetőinek és fenntartóik képviselőinek részvételével. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kibővített tematikával és tanulmányi idővel folytatódott a nappali tagozatos levéltárosképzés, 1971-től hároméves levelező tagozatos kiegészítő képzést is indítottak. Három évtizedes szünet után 1981-ben újra társadalmi szervezetet alakítottak a levéltárosok. Eleinte a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciójaként szervezkedtek, majd 1986-ban önálló szervezetet alapítottak Magyar Levéltárosok Egyesülete néven.

Változások következtek be a szaklevéltárrá vált egyházi levéltárak körében is. Ezek közül jelentős volt a Országos Katolikus Gyűjteményi Központ és az Országos Református Gyűjteményi Tanács megalakulása 1969-ben abból a célból, hogy többek között a levéltárakban megszervezzék a gyűjteményi munkát, és koordinálják a szakmai irányítást.

3.2.1.5. AZ ÁTSZERVEZETT LEVÉLTÁRÜGY EREDMÉNYEI,

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK 1969-1989 KÖZÖTT

Az új levéltári szervezet intézményeinek működési feltételei sajátosan alakultak az 1969 utáni két évtizedben. Sok helyen lényeges fejlesztések mentek végbe, a korábban felhalmozódott súlyos problémákat azonban összességében nem sikerült megoldani. Jelentős eredménynek számított a tanácsi levéltárak raktárainak minőségi javuld-