Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
Levéltár egyik beosztottját miniszteri biztosnak nevezték ki. A biztos munkája során az intézmény segítségét is igénybe vette. Komoly eredménynek számított, hogy több családi levéltárat sikerült beszállítani az Országos Levéltárba. Helyi kezdeményezések is megvalósultak: például Székesfehérváron 1946 februárjában a Fejér megyében veszélybe jutott kulturális javak, levéltári anyagok megmentése érdekében könyvtárosból, múzeumi szakemberből, a megyei és a városi főlevéltárosból álló bizottság alakult. Az ország megszállásának következménye volt, hogy a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945 tavaszától 1947 márciusáig nem engedélyezte a Hadtörténelmi Levéltár levéltárként való újjászervezését. Rendkívüli feladatot jelentett az Országos Levéltárnak, hogy 1946-ban el kellett készítenie a párizsi békeszerződési tárgyalások levéltári vonatkozású magyar anyagát. Akárcsak a trianoni, ez a békeokmány is levéltári, irattári anyagok átadására kötelezte Magyarországot. Az Országos Levéltár 1946-ban kísérletet tett arra, hogy a háborús években elkészült levéltári törvénytervezetet - a levéltárügyben szükséges intézkedések mielőbbi megtételét biztosítandó - kormányrendeletként fogadják el. Ez a kezdeményezés végül kudarcot vallott, de a törvénytervezet - amelynek hiteleshelyi és egyházi levéltárakat érintő részei ellen Mindszenty József hercegprímás szót emelt - rövidesen szabad utat kapott. A levéltárügy rendezéséről szóló 1947: XXL tc.-et, Magyar- ország első általános, a levéltárügy egészére kiterjedő levéltári törvényét 1947. július 29-én hirdették ki. A törvény három levéltártípust határozott meg: ♦ közlevéltárakat (Országos Levéltár, alája rendelt, „a szükséghez képest” felállítandó állami kerületi levéltárak, Honvéd Levéltár, a káptalanok és konventek által őrzött hiteleshelyi országos levéltárak, valamint vármegyei, törvényhatósági jogú városi, megyei városi és községi levéltárak), ♦ bevett és törvényesen elismert egyházak, illetve vallásfelekezetek levéltárait, ♦ közérdekű magánlevéltárakat. Az Országos Levéltár a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Honvéd Levéltár pedig a honvédelmi miniszter közvetlen felügyelete alatt áll, minden más levéltár a vallás- és közoktatásügyi miniszter „szakirányú felügyelete” alá tartozik. Az ön- kormányzati levéltárak általános felügyelete továbbra is a Belügyminisztérium hatásköre. A miniszter szakirányú felügyeletét az önkormányzati levéltárak és a közérdekű magánlevéltárak esetében a levéltárak országos főfelügyelője útján, a hiteleshelyi országos levéltárak esetében pedig a hercegprímás jelölése alapján kinevezett külön felügyelő útján látja el. Az egyházi és vallásfelekezeti levéltárakra vonatkozó főfelügyeleti jog az illetékes egyházi főhatóságok által megbízott szakfelügyelők közreműködésével érvényesül. A külön felügyelők munkájuk során a levéltárak országos főfelügyelőjével együttműködve kötelesek eljárni. A törvény véleményező és javaslattevő jogkörrel felruházott Országos Levéltárügyi Tanács felállításáról is rendelkezett, a megyei és törvényhatósági jogú városok levéltárosaira nézve visszaállította a szakvizsga-kötelezettséget, és megtartotta az egyéves országos levéltárbeli próbaszolgálatot. 3.1. A magyar levéltárak kialakulása és fejlődése az 1940-es évek végéig • 299
