Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog

3.1. A magyar levéltárak kialakulása és fejlődése az 1940-es évek végéig ■ 287 tése. 1701-ben Klobusiczky Ferenc személynök ennek érdekében javasolta - eredmény nélkül - egy köz- és magánérdekeket egyaránt szolgáló, állandó személyzettel és épülettel rendelkező országos levéltár felállítását. A Rákóczi-szabadságharc után a rendek és az uralkodó kibékülése, a Habsburgok nőági örökösödésének elfogadása teremtette meg azt a légkört, amelyben az országgyűlés 1722-ben törvényt (az 1723: XLV. tc.-et) hozhatott az Országos Levéltár (Archivum Regni) létesítéséről. 3.1.3.3. AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR (ARCHÍVUM REGNI) MEGSZERVEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE 1848-IG Három évtizedig nem született érdemleges intézkedés a törvény végrehajtására, csak gr. Batthyány Lajos nádor hivatalba lépése után (1751) változott meg a hely­zet. Batthyány - nyilvánvalóan inspirálva a Haus-, Hof- und Staatsarchiv megalapí­tásától és attól, hogy már 1738-ban levéltárosi állást létesítettek a Magyar Kama­ránál (Rajcsányi Ádám került a posztra), és 1744-ben a horvát rendek is hasonló lépésre szánták rá magukat - 1753-ban hozzákezdett az Archivum Regni megszer­vezéséhez. Egyrészt kérte az uralkodónőt, hogy intézkedjék a Magyar Kamaránál és az Erdélyben lévő országos iratok kiadása érdekében, másrészt saját hatáskör­ben felhívással fordult a világi és egyházi főméltóságokhoz, a káptalanokhoz és konventekhez, a vármegyékhez és városokhoz, valamint a családokhoz, hogy a ná­luk található országos jelentőségű iratokat adják át levéltári megőrzésbe. A király­nő megkeresése nem hozott eredményt. A felhívásra is kevesebb anyag gyűlt össze a vártnál, annyi mégis, hogy a levéltár működhessen, mert Batthyány maga is át­adta a nála lévő nádori protocollumokat és az ország ládájában lévő iratokat. 1756. március 1-jén elkészült a nádori „Instructio”, a levéltár „működési szabályzata”, majd másnap Batthyány kinevezte Csintó Imre helytartótanácsi cancellistát az archi- varius regni vices gerensévé (az országos levéltárnok helyettesévé). E nádori intéz­kedések eredményezték az Archivum Regni tényleges felállítását a pozsonyi régi országház épületében. Az intézmény a nádor (ha a nádori szék betöltetlen volt, az országbíró) felügye­lete alatt állt. Batthyány 1765-ben nevezte ki az első országos levéltárnokot Balogh László helytartótanácsi tanácsos személyében. Ebben az évben az országgyűlés tör­vényt is hozott a levéltár szervezéséről, de ezt az uralkodó nem szentesítette. Még­is e nem hivatalos törvény alapján állapították meg az intézmény szervezetét és részletes működési szabályait. A régi országháza két földszinti termében helyet kapott levéltár iratanyaga három fő részre oszlott: ♦ a szűkebben vett Archivum Regnire, amelybe az ország iratai kerültek (az or­szág ládájában lévő oklevelek, országgyűlési iratok stb.), ♦ a Nádori Levéltárra (Archivum palatinale), amelyre a nádor előírta az elkülönített kezelést, ♦ az országbírói iratokra (Acta judicatus curiae regiae), amely csak később kapta meg az Országbírói Levéltár (Archivum iudicis Curiae regiae) elnevezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom