Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.10. Az egyházi igazgatás 1000-től napjainkig ■ 273 egyházi ingatlanok ügyét. Az egyezmény szerint az egyház kulturális örökségének, a levéltáraknak, könyvtáraknak és más gyűjteményeknek megőrzésében, gyarapításában a két fél együttműködik. Az ingatlanokat évenként egyenletesen, részarányosán adja vissza az állam az egyháznak. Továbbá 1998. január 1-jétől a magán- személyek adójuk 1%-át az egyház javára ajánlhatják fel. Ez az egyezmény mintául szolgált hasonló megállapodások kötésére a többi felekezet számára is. 2.10.6.2. AZ EGYHÁZKORMÁNYZATOK TERÜLETI ÉS HIERARCHIKUS VÁLTOZÁSAI A katolikus egyházigazgatásban meghatározó volt II. János Pál pápa 1993-ban kiadott „Hungarorum gens” kezdetű konstitúciója, mert figyelembe vette a trianoni és a párizsi béke szerinti államhatárokat, megszüntette a két világháború közötti kényszerű apostoli kormányzóságokat, és arányosította az egyházmegyék kiterjedését. Ettől kezdve napjainkig az országnak 12 egyházmegyéje van, közülük 4 érsekség. (Ezek néhol kettős székhelyet jelölnek nevükben, ami azt is jelenti, hogy mindkét városban társszékesegyházi rangú templom található.) Az Esztergom-Budapesti Érsekség alá tartozik a győri, a székesfehérvári és a hajdúdorogi (görög katolikus) püspökség; a Kalocsa-Kecskeméti Érsekséghez a pécsi és a szeged-csanádi püspökség; az Egri Érsekséghez a váci és a debrecen-nyíregyházi püspökség; a Veszprémi Érsekséghez a szombathelyi és a kaposvári püspökség. Ezeken kívül a püspökségi rangú Pannonhalmi Területi Főapátság közvetlenül a Szentszék alá tartozik, és a Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus is önálló. Létezik még két püspökség, amelyek személyi, és nem területi alapon szervezettek: az egyik a tábori püspökség, amely a hazánkban bárhol élő, illetve a külföldön államközi szerződés alapján szolgálatot teljesítő magyar állampolgárságú katonák lelki gondozását látja el; a másik a külföldi magyar püspökség, amely a határainkon túl szétszórtságban élő magyarok szolgálatára jött létre. A református egyházkerületek közül a tiszáninneni püspökségnek a Trianon utáni helyzethez hasonlóan a második világháború után is kevés gyülekezete maradt az országhatáron belül, ezért 1952-ben azokat beolvasztották a tiszántúli egyházkerületbe, és az így összevont szervezeti egység a Tiszavidéki Református Egyház- kerület nevet vette fel, és viselte 1957 elejéig, amikor reorganizálták a tiszáninneni kerületet. Jelenleg a 4 református egyházkerületben összesen 27 egyházmegye található. A Dumamelléki Egyházkerület 8 egyházmegyéből áll (Baranya, Bács-Kis- kun, Fejér, Nógrád, Tolna, Pest megye és Budapest területén), székhelye Budapest. A Dunántúli Egyházkerület 6 egyházmegyére tagolódik (Győr-Sopron-Moson, Fejér, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas, Veszprém, Zala közigazgatási megyékben), székhelye Veszprém. A Tiszáninneni Egyházkerület 4 egyházmegyével (Borsod-Aba- új-Zemplén, Heves) rendelkezik, Miskolc székhellyel. A Tiszántúli Egyházkerület 9 egyházmegyéből áll (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szolnok megyék területén), székhelye Debrecen.
