Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
246 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története és megindult a mélytengeri hajózás is. A nyolcvanas évek végére a tengerhajózási ágazatot is elérte a válság, és a magyar hajók vagy eladásra kerültek, vagy kiöregedtek. Az utolsó óceánjáró hajót 2000-ben adta el a Mahart, és ezzel a magyar tengeri hajózás megszűnt. A közúti közlekedés fejlődése 1945 után jelentősnek mondható. A Mávaut a MÁV érdekeltségéből 1949-ben Mávaut Autóközlekedési Nemzeti Vállalattá alakult át, és az államosításkor beleolvasztották a Győri Autóközlekedési Kft. Autóbuszüzemét és az Autótaxi Nemzeti Vállalatot is. A központosítási tendenciának megfelelően 1953-ban összevonták a közhasznú teherfuvarozást végző Tefu-vállalatokat, a személyszállítással foglalkozó Mávautat, valamint a Vidéki Taxi-Egyesülést, és létrehozták a területi alapon szervezett kilenc Autóközlekedési Igazgatóságot (AKI), amelyek mindegyike több Autóközlekedési Vállalat (Aköv) igazgatását és felügyeletét látta el. Létrehozták ezenkívül az Autóközlekedési Főigazgatóságot is, amely a KPM Gépjármű-közlekedési Főosztályának megszüntetésével egyidejűleg kezdte meg tevékenységét. 1961-ben megszűntek az Autóközlekedési Igazgatóságok, és azokat a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság (KPM Avig) váltotta fel, míg a területi vállalatok megyei alapon szerveződtek újjá. Az új gazdaságirányítási mechanizmus kezdetén, 1968-ban azután létrejött az Autóközlekedési Tröszt (Akö- tröszt), amely - 1970-től Volán Tröszt néven - mintegy másfél évtizedre meghatározta az autóközlekedési szakma helyzetét. Az Autóközlekedési Vállalatokat Volán vállalatokká keresztelték át, olyan módon, hogy az 1. Sz. Volán Vállalattól a 19. számúig megmaradt a területi elv (megyei beosztás), a 20. Sz. Volán Vállalat az egykori Mávaut átalakításával jött létre, míg 20 fölötti számozásúak megalapítása egyes speciális tevékenységek elvégzésének érdekében történt. A vidéki Volán vállalatok az 1980-as évekig - a magántaxik megjelenéséig - megtartották a taxiközlekedés monopóliumát, és ugyancsak jelentős mértékben bonyolították a vidéki teherfuvarozást is. (A fővárosban a Volán Taxi Vállalat mellett az 1951-től létező Fővárosi Autótaxi Vállalat, későbbi nevén: Főtaxi is működött.) A Volán Tröszt a hetvenes években hozta létre idegenforgalmi vállalatát, a Volántourist Idegenforgalmi Vállalatot. 1984-ben a Volán vállalatok gazdaságilag önállósultak - többnyire megyei méretekben -, és a Volán Tröszt is megszűnt. Helyette Volán Központ, majd 1989-ben Volán Egyesülés jött létre. A kezdetben a fővárosban és Miskolcon működő Epületanyag-fuvarozási Vállalat (Epfu) 1951-ben trösztté alakult Epületanyag-fuvarozási Tröszt néven. A vállalat- csoporthoz tartozott a Budapesti, a Dunántúli, a Tiszántúli, a Miskolci és a Kecskeméti Epületanyag-fuvarozó Vállalat, tehát ekkor épült ki az országos hálózata. A tröszt több átszervezést követően, 1956-ban az Építésügyi Minisztérium Szállítási Igazgatóságába történt beolvadással szűnt meg. A vállalatcsoport 1963-tól 1991-ig Építőipari Szállítási Vállalat néven tevékenykedett, és Budapesten kívül Miskolcon, Győrött és Pécsett voltak üzemegységei. A rendszerváltozást követően szabadon alakult fuvarozóvállalatok és magánfuvarosok megjelenésével elvesztette monopolhelyzetét, és rövid idő alatt csődbe ment.
