Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.9. Gazdasági szervek a XVIII. századtól napjainkig * 239

ció sikeres folytatásához szükség van egyrészt az ÁVÜ átalakítására, másrészt egy új vagyonkezelő szerv, az Állami Vagyonkezelő Rt. létrehozására. Ezeket tartalmazta az 1992. évi Lili. és LIV. törvény. A két külön jogszabály megalkotása (egy privatizációs és egy vagyonkezelő szervről) is jelezte, hogy az állam az állami vállalati vagyon egyik részét privatizálni kívánta, más részét pedig tartósan az állam kezében kívánta tartani. Az ÁVÜ-t az új törvény arra kötelezte, hogy az 1989. évi XIII. törvény alapján átalakult állami vállalatok valamennyi - külső vállalkozók tulajdonába nem került - részvényét, illetve az e törvény hatálybalépésekor az ÁVÜ-höz tartozó valamennyi vállalati részvényt magánosítsa (az állam vállalkozói vagyonának értékesítése). Ehhez előbb a privatizációra kiszemelt állami vállalatokat az ÁVÜ vezényletével gazdasági társaságokká kellett átalakítani.

Az 1992. évi Lili. törvény értelmében tartósan azok a vállalatok maradtak az állam kezében, amelyek:

♦ koncesszióhoz kötött tevékenységet folytattak,

♦ gazdaságstratégiai vagy nemzetgazdasági szempontok miatt nem voltak privatizálhatok,

♦ országos közszolgáltatási célt szolgáltak,

♦ vagyonának értékesítése különösen hosszú időt vett volna igénybe.

A létrehozott Állami Vagyonkezelő Rt. részvényesi jogait az állam gyakorolta, részvényei névre szólók voltak, és azokat nem lehetett eladni. Az igazgatóság 11 tagból állt, elnökének és tagjainak megbízatása négy évre szólt. A társaságnak a 100%-os állami tulajdonban lévő vagyont értékesítenie részben sem volt szabad, és a részben állami tulajdonban lévő vagyon esetében is lényegében fenn kellett tartania az állami részesedés arányát.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvénnyel Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) néven összevonták a kétféle vállalati vagyont kezelő két intézményt. Az ÁPV Zrt. fő feladatai a vagyonkezelés, a privatizáció előkészítése és maga a privatizáció voltak. A törvény alapján a zrt. egyes ügyköreit az e célból felállított igazgatóságok látták el. 2007 közepére a tartós állami tulajdoni részesedéssel működő cégek száma 36-ra csökkent. A 36-ból jelenleg 22 van 100%-os állami tulajdonban, 2 99%-ban, 5 25% + 1 szavazatig, és az államnak 7 társaságban van aranyrészvénye (1 db szavazatelsőbbséget jelentő részvény), amelyeknek azonban az uniós jogharmonizáció miatt a továbbiakban nem biztosítanak majd külön jogokat (2007. évi XXVI. törvény). A tartós állami tulajdoni részesedéssel működő cégek neveit és állami tulajdoni részesedésük mértékét az 1995. évi XXXIX. törvény melléklete tartalmazta, és jelenleg a

2007. évi CVI. törvény mellékletében találhatók meg.

2008. január 1-jétől az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény megszüntette az ÁPV Rt.-t, és helyette létrehozta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-1 (MNV Zrt.). A törvény értelmében ebbe olvadt be két további jelentős állami vagyonkezelő szervezet: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalap, és így az MNV Zrt.-hez mintegy 10 000 milliárd Ft értékű vagyon került. Az átalakítás célja a tör