Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.8. Társadalmi és egyéb nem gazdasági szervezetek a XIX. századtól napjainkig ■ 197

vétve részesültek. A nemzetiségek azonban az 1870-es évektől fokozatosan kiépítették gazdasági intézményeiket (mindenekelőtt bankhálózatukat), amelyek - a nemzetiségi értelmiség és középosztály foglalkoztatásának biztosítása mellett - megteremtették az egyesületi mozgalom megbízható anyagi hátterét is.

Az első nemzetiségi szervezetek a reformkorban jöttek létre, és működésük a kiegyezés után teljesedett ki. A Matica Srpskát 1826-ban budai szerb polgárok alapították, 1864-ben székhelyét Újvidékre tette át, és 1914-ig folyamatosan működött. A Matica Slovenská 1863-ban alakult Turócszentmártonban. A szerbek céljaihoz hasonló népművelési és könyvkiadói tevékenységével nagy szerepet játszott a szlovák tudományos, kulturális és irodalmi élet fejlesztésében. De a magyar kormány a tevékenységében jelentkező pánszláv tendenciák miatt 1875-ben bezáratta, és legális működését csak 1919-től, Csehszlovákiában újíthatta fel. Az országos szervezetek mellett - részben azok segítségével - az egyes nemzetiségi településeken számtalan olvasókör (és könyvtár), kaszinó, dalárda, színjátszó kör stb. alakult. Ezek rendezvényei gyakran váltak politikai demonstrációvá. Erdélyben a románság központi művelődési szervezete az 1861-ben alapított Astra (Erdélyi Románok Művelődési Egyesülete, Nagyszeben) volt, amely vidéki szervezetek létesítése, több mint félezer népkönyvtár fenntartása mellett kiadta az első román enciklopédiát, továbbá ifjúsági és népkönyvtári sorozatot jelentetett meg. Hasonló törekvések jellemezték az erdélyi szászok és a hazai németek egyesületeit is. Valamennyi nemzetiség önszerveződésének fontos jelensége volt, hogy a kulturális egyletek mellett gazdasági és szakmai egyesületeket is létrehoztak. Az első világháború után a nemzetiségi lakosság zöme az utódállamokhoz került. A trianoni határokon belül a jelentősebb számú német (sváb) és szlovák népesség körében - helyi jellegű kulturális egyesületek mellett - a németek tudtak országos szervezeteket létrehozni. Ezek közül a legismertebb a hazai németség mintegy 40%-át tömörítő Volksbund (Magyarországi Németek Népi Szövetsége, 1938-1945) volt.

Az első hazai sportegyesületek a sportlövészettel és a lóversenyzéssel kapcsolatban jöttek létre. Az 1860-as, 1870-es években német mintára tornaegyletek, angol mintára pedig atlétikai klubok alakultak (1871: Nemzeti Tornaegylet, 1875: Magyar Athletikai Club). Utóbbi nagy szerepet játszott - természetesen a sorra alakuló többi sportegyesülettel együtt - a szabadtéri sportok (futás, úszás, súlyemelés, birkózás, tenisz, később labdarúgás stb.) elterjesztésében, illetve az egyre nagyobb közönséget vonzó sportversenyek rendezésében. Az 1930-as években közel húsz sportágban több ezer sportolója volt. (1946-ban mint fasiszta egyesületet feloszlatták.) Az 1932-ben készült egyesületi statisztika szerint akkoriban Budapesten 340, vidéken 991 sportegyesület működött; ekkor már az összes egyesületnek közel 10%-a volt sportegyesület. A XX. században - a közvetlen célkitűzéseiken túl - rendezvényeikkel a tömegek szórakoztatási igényeit is kielégítették.

Az egyesületek között a legnagyobb múltra az önsegélyező szervezetek tekinthettek vissza. Egyes nyugdíj-, betegségi és temetkezési segélyegyletek története a

XVIII. századig nyúlik vissza. A rászorulók támogatására alakult jótékony egyletek árvaházakat, kórházakat, szegényházakat tartottak fenn. A kiépülő liberális állam