Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig ■ 189 pülés, ahol 1989 előtt nagyközségi tanács működött, vagy legalább 5000 lakosa van. Megyei jogú városok a megyeszékhelyek vagy a legalább 50 000 lakosú települések. A települési önkormányzat képviselő-testületét (megyei jogú város esetében köz­gyűlését), a fővárosi közgyűlést, a polgármestereket és Budapest főváros főpolgár­mesterét a helyi választópolgárok a lakosságszámnak megfelelő választási rendszer­ben közvetlenül választják meg. A képviselő-testület (közgyűlés) a törvényben megállapított és szabadon vállalt ön- kormányzati feladatok teljesítése érdekében hoz önkormányzati döntéseket (ren­deletet alkot, hatósági jogköröket gyakorol, határozatokat hoz). A képviselő-testü­let (közgyűlés) a hatásköreit évente legalább hat alkalommal tartott, nyilvános üléseken gyakorolja, amelyeken a polgármester elnököl. A szervezeti-működési szabályzatban bizottságokat és településrészi önkormányzatot hozhat létre. A polgármester a képviselő-testület tagja és elnöke, aki a döntéshozatal szem­pontjából települési képviselőnek tekinthető, és felette a képviselő-testület gyako­rolja a munkáltatói jogokat. A polgármester feladatait vagy főállásban, vagy társa­dalmi megbízatásban látja el; a 3000-nél több lakosú településen a polgármesteri tisztség csak főállásban tölthető be. A polgármester alapvető feladata a testületi ülések összehívása és vezetése. A polgármester a képviselő-testület döntései sze­rint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert (főpolgár­mestert) is felruházhatja államigazgatási hatósági hatáskörrel. Törvény vagy tör­vény felhatalmazása alapján, illetve kormányrendeletben előírt esetekben honvé­delmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben a polgármester (főpolgár­mester) részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. Ha a polgármester (főpolgármester) ilyen államigazgatási felada­tok ellátásában, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő- testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással alpolgármestert választ, illetve alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester helyettesíti a polgármes­tert, segíti munkájában, feladatait a polgármester irányításával látja el. 3000-nél több lakosú településen főállású alpolgármester választható. A képviselő-testület (közgyűlés) pályázat alapján és a jogszabályban megállapí­tott képesítési követelményeknek (jogi vagy államigazgatási egyetemi végzettség és legalább két év közigazgatási gyakorlat) megfelelő jegyzőt (főjegyzőt) nevez ki ha­tározatlan időre. A jegyző az önkormányzat hivatalának közigazgatási-szakmai ve­zetője, és önkormányzati feladatain túl törvény vagy kormányrendelet alapján fő­szabályként helyi szinten az államigazgatási hatósági hatáskörök címzettje. A kép­viselő-testület a jegyző (főjegyző) javaslatára aljegyzőt nevezhet ki a községekben, magasabb szinten pedig mindig kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, az álta­la meghatározott feladatok ellátására. A kisebb falvak viszont gyakran nem tarta­nak önálló jegyzőt, hanem közösen választanak egyet, az ún. körjegyzőt, aki a jegy­zői székhely településen kívül a hozzá tartozó községek szakmai közigazgatási és helyi szintű államigazgatási teendőit is ellátja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom