Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig ■ 185

közigazgatási hivatalok szervezeti keretébe tartoznak (például gyámhivatal, állami főépítész), illetve bizonyos szervek a kormányzati szervezet 2006. évi átalakítása következtében megyei helyett regionális illetékességűvé alakultak.

2.7.8. Bíróságok

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik: védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a jogokat és törvényes érdekeket, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét, továbbá az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények is bíróság előtt érvényesíthetők. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról véglegesen döntenek, határozatuk mindenkire kötelező. A bírák a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Az igazságszolgáltatás a hatalommegosztás rendszerében önálló és független államhatalmi ág, a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A bírósági szervezet egységének legfontosabb garanciája a rendes bíróságok rendszerének kiépítése, a különbíróságok alkalmazásának korlátozása és a rendkívüli bíróságok tilalma.

A bírósági szervezet kialakítását a jogorvoslati rendszer, a hatásköri és illetékességi szabályok és az állam területi beosztása határozza meg. Ezeknek megfelelően hazánkban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és munkaügyi bíróságok gyakorolják.

A helyi (városi, fővárosi kerületi) bíróság - általános hatáskör szerint - első fokon jár el mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény nem utal magasabb szintű bíróság hatáskörébe. A helyi bíróságon meghatározott ügyek intézése céljából csoportokat hozhatnak létre. A munkaügyi bíróság a munkaviszonyból és a munka- viszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben jár el első fokon. Mind a helyi, mind a munkaügyi bíróságot elnök vezeti. Ezek a bíróságok nem jogi személyek, de szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott körben polgári jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak.

A megyei (fővárosi) bíróság első fokon jár el az eljárási törvények által hatáskörébe utalt ügyekben, másodfokon pedig elbírálja a helyi és a munkaügyi bíróság döntése ellen benyújtott fellebbezéseket. A megyei bíróságokon tanácsok, csoportok, valamint büntető-, polgári, gazdasági és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek. A kollégium tagjai egyrészt az azonos ügyszakba beosztott hivatásos megyei bírák, másrészt az általuk a megye területén működő helyi bíróságok tagjai közül - hat évre - választott bírák. Egyes megyei bíróságokon katonai tanácsok is működnek. A megyei (fővárosi) bíróság jogi személy, amelyet az elnök vezet.

Az ítélőtáblák csak másodfokú hatáskörrel rendelkeznek, az eljárási törvények