Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig ■ 177 esetén, illetőleg szükséghelyzetben nem ülésezik, és összehívása aránytalan nehéz­séget okoz, akkor az első esetben az államfő alakítja meg a Honvédelmi Tanácsot, a második esetben pedig kihirdeti a szükségállapotot. 2.7.3.2. KLASSZIKUS ÁLLAMFŐI ÉS EGYÉB FELADATOK A köztársasági elnök e körben kormányzati és a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódó jogköröket gyakorol, túlnyomórészt ellenjegyzés mellett. Tipikus államfői jogkör a magyar állam képviselete, a külügyi jogosítványok gyakorlása (nemzetközi szerző­dések kötése, követségi jogok), a miniszterek, államtitkárok, egyetemi tanárok, rektorok, bírák és más közjogi méltóságok kinevezése, a kitüntetések adományo­zása, illetve külföldi kitüntetések viselésének engedélyezése és az egyéni kegyelem gyakorlása. Egyéb jogkörei között elsőként az önkormányzatokkal kapcsolatosak említhetők: a köztársasági elnök dönt községalakításról, községegyesítésről vagy annak meg­szüntetéséről, városi cím adományozásáról; kitűzi az önkormányzati választásokat minden negyedik év október hónapjában, illetve a helyi képviselő-testület feloszlá­sa, feloszlatása esetén köztársasági biztost nevez ki. A köztársasági elnök dönt to­vábbá állampolgársági ügyekben, kitűzi az országos népszavazás időpontját, kezde­ményezhet fakultatív országos népszavazást, kitűzi az Európai Parlament magyar tagjainak választását az Unió által meghatározott napok valamelyikére, kezdemé­nyezhet bizonyos alkotmánybírósági eljárásokat. Ő a Szent Korona Testület elnöke. 2.7.4. Kormány 2.7.4.1. A KORMÁNY FELADATAI, A MINISZTERELNÖK JOGKÖRE A hatalommegosztás rendszerében a Kormány önálló államhatalmi ágnak minő­sül, nincs más szervnek alárendelve: a Kormány a hatályos Alkotmány szerint a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményese és az Országgyűlésnek felelős gya­korlója. A Kormány egyrészt kormányzati, másrészt - általános hatáskörű szerv­ként - végrehajtó-rendelkező teendőket ellátó, központi (országos) közigazgatási szerv. Kormányzati munkát végző szervként részt vesz a kormányzásban, azaz a legfontosabb állami feladatok kijelölésében és az állami tevékenység irányának és tartalmának meghatározásában. Végrehajtó-rendelkező tevékenységet végző szerv­ként a Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve, hatásköre ki­terjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe, irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőit. A Kormány konkrét kormányzati feladatai közé tartozik az Alkotmány végrehaj­

Next

/
Oldalképek
Tartalom