Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig • 175

letet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes. Ha az Országgyűlés a képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg hatvan napon belüli időpontra időközi választást tűz ki.

9. Az Országgyűlést megilleti a közkegyelem gyakorlásának joga. A törvényi formában megjelenő amnesztia az elítéltek általánosan - az elkövetett bűncselekmények fajtái, a kiszabott büntetés nemei vagy mértéke stb. szerint - megjelölt csoportjára terjed ki.

Megjegyzendő, hogy az Országgyűlés - az alkotmányi keretek között - törvénynyel saját maga számára is állapíthat meg további feladat- és hatásköröket.

2.7.2.2. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FONTOSABB SZERVEZETI EGYSÉGEI

Az Országgyűlés elnöke hívja össze az ülésszakokat, illetve az üléseket, vezeti a parlament plenáris ülését, összehangolja a bizottságok működését, képviseli az Ország- gyűlést, továbbá - az Alkotmányban meghatározott esetekben és módon - helyettesíti a köztársasági elnököt. Az Országgyűlés alelnökei az elnök által meghatározott sorrendben helyettesítik a házelnököt. Az Országgyűlés jegyzői közreműködnek a parlament ülésének vezetésében: felolvassák az országgyűlési iratokat, hitelesítik a parlament szó szerinti jegyzőkönyvét, stb.

A Házbizottság - az Országgyűlés folyamatos működése érdekében - javaslatot tesz a törvényjavaslatok bizottsági tárgyalásának előkészítésére és a parlament munka- és napirendjének tárgyalására. Az állandó bizottságok az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, bizonyos esetekben ügydöntő szervei. Az állandó bizottságok legfontosabb feladata - az Országgyűlés felkérésére - törvényjavaslatok elkészítése. Az ideiglenes bizottság vizsgálóbizottság vagy eseti bizottság lehet. Vizsgálóbizottságot az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására létrehozhat. Eseti bizottságot meghatározott ügyek intézésére hoz létre az Országgyűlés.

Az országgyűlési biztosok, az ún. ombudsmanok intézménye szervezetileg elkülönül a parlamenttől, funkcionálisan azonban annak kontrollfunkcióját gyakorolja (extern segítő szerv). Az országgyűlési biztos a tudomására jutott alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságokat kérelemre vagy hivatalból kivizsgálja, kivizsgáltatja, és megtesz minden általános vagy egyedi intézkedést a visszásság orvoslására. Országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, akinek alkotmányos jogait a hatóságok vagy a közszolgáltatók eljárása, intézkedése, döntése vagy mulasztása következtében sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fenyegeti. A biztos 1989. október 23. előtt keletkezett sérelmeket nem vizsgál. Az országgyűlési biztosnak tényleges döntési joga általában nincs, de a törvény alapján intézkedéseket tehet, és az alkotmányos visszásság részleteit a nyilvánosság elé tárja. 2007-ig négy ombudsman működött: az országgyűlési biztos, annak általános helyettese és - különbiztosként - a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, illetve az adatvédelmi biztos. Az Országgyűlés 2007-ben megszüntette az általános helyettesi státust, és új kü- lönbiztosi intézmény - a jövő generációk ombudsmanja - bevezetését tervezi.