Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig ■ 173

Községben, városban, a fővárosban és kerületeiben települési önkormányzatok, megyében területi önkormányzat alakítható. A helyi önkormányzatok - és szerveik - egyrészt a helyi közügyek önálló, demokratikus intézését végzik, másrészt állam- igazgatási, közigazgatási feladatokat is ellátnak. A helyi önkormányzatok részei az államszervezetnek, de viszonylagosan önálló intézményekként működnek, amelyek mind szervezeti, mind irányítási szempontból elkülönülnek a végrehajtó hatalomtól (vö. a 2.7.11.1. ponttal). Magyarország 19 megyére és a fővárosra tagolódik, ennél nagyobb területű, közjogi státusú, középszintű önkormányzati egység (régió) nem létezik, speciális területi egységként - az Európai Unió ún. NUTS-rend- szerének megfelelően - viszont bevezetésre kerültek a tervezési-statisztikai régiók. Megye alatti szinten pedig, nem közjogi státusú egységként, a kistérségi tagozódás nyert elismerést.

2.7.1.4. AZ ALKOTMÁNYOS SZERVEK

Az Alkotmány az államhatalom szervezetének alapvető sémáját körvonalazza: csak a legfontosabb állami szerveket, kompetenciájukat, létrejöttüket és bizonyos eljárásaikat állapítja meg, nem képes minden szervezeti részletkérdést rendezni. Ekként az államszervezet modelljét nyitott módon határozza meg: az alaptörvényben felsorolt alapvető szerveken kívül más állami szervek is létrehozhatók, és a meglévő szervek átalakíthatok, megszüntethetők. Az új, demokratikus államszervezet modellje az 1989-1990. évi rendszerváltó alkotmányozás folyamatában alakult ki. A Magyar Köztársaság alkotmányos szervei az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az országgyűlési biztosok, a kormány, a helyi önkormányzatok egyes szervei, a bíróságok, az ügyészségek, a Magyar Eíonvédség és a Rendőrség. (A Határőrség 2004-ig a fegyveres erők részeként, 2007-ig önállóan volt alkotmányos szerv, ekkor integrálták a Rendőrségbe.) Az Alkotmány említést tesz a minisztériumokról és a nemzetbiztonsági szervekről, de azokat közelebbről nem határozza meg, az államigazgatási szervek pedig csak utalásszerűén jelennek meg, például a kormány szervezetalakítási joga kapcsán.

2.7.2. Országgyűlés, országgyűlési biztosok

2.7.2.1. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALAPFELADATA ÉS HATÁSKÖREI

Az Alkotmány szerint az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.