Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
144 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története ügyet az 1928: XIX. te. szervezte újjá, alapul véve az 1900-ban államosított állatorvosi szakszolgálatot. Az erdészeti igazgatás hálózatát az 1923: XVIII. te. egységesítette, és általános középfokú szerveivé az erdőigazgatóságokat tette. Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935: IV. te. révén újjászervezett rendszerben az elsőfokú erdőrendészeti hatóság a törvényhatósági közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága volt, másodfokon a földművelésügyi miniszter határozott. A több vármegyére kiterjedő hatáskörű erdőigazgatóságok alá rendelt, vármegyénként szervezett erdőfelügyelőségek látták el az erdők és a természetvédelmi területek közvetlen felügyeletét, az állami erdőgazdaságokat pedig az erdőhivatalok kezelték. A vízügyi igazgatás alapját továbbra is az 1885: XXIII. te. jelentette. A folyóvizekkel kapcsolatos feladatokat a folyammérnöki hivatalok látták el, a talajjavítással (lecsapolás, alagcsövezés, öntözés) kapcsolatos munkálatokkal pedig a kultúrmérnöki hivatalok foglalkoztak, amelyeknek a vízjogi engedélyezés terén is fontos teendőik voltak. Az 1937: XX. te. felállította az Országos Öntözésügyi Hivatalt, amelynek fő feladata a Tiszán és a Hármas-Körösön duzzasztóművek, szivattyútelepek és az ezekkel kapcsolatos öntözőcsatorna-rendszerek kiépítése volt. ■ Ipari, kereskedelmi, közlekedés- és postaügyi, építésügyi igazgatás Az ezekkel kapcsolatos főhatósági feladatok 1935-ben megoszlottak az újonnan szervezett Iparügyi és a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium között. Az 1922: XII., majd az 1936: VII. te. újraszabályozta az iparűzés feltételeit, de az iparhatósági feladatok telepítésében nem történt lényeges változás: első fokon a községekben a főszolgabíró, a városokban a tanács, majd 1930-tól a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáróságok hatáskörébe tartoztak. (Törvényhatósági jogú városokban 1920 előtt ezeket a feladatokat az önkormányzati rendőrségek látták el.) Azokban a helységekben, ahol a képesítéshez kötött ipart űzők ipartestületet alkottak, ezek látták el az ő alkalmazottaikkal (segédek, tanoncok) kapcsolatos iparhatósági teendőket. Az iparfelügyelők továbbra is az 1893: XXVIII. te. alapján működtek. Az állami és törvényhatósági utak kezelése és fenntartása az 1877-ben létesített államépítészeti hivatalok teendője maradt. A gépjárművek engedélyezése és nyilvántartása rendőrhatósági feladat volt. 1924-ben a Kereskedelmi Minisztérium keretében Légügyi Hivatalt állítottak fel, a korábban Fiumében működő Tengerészeti Hivatal pedig a fővárosba települt. A Magyar Királyi Államvasutak állami üzemként működött, úgyszintén a Magyar Királyi Posta, amelynek feladatkörébe tartozott a telefon és a rádió is. Az építésügyet és a városrendezést az 1937: VI. te. szabályozta újra. Ennek értelmében az építésügyi hatóság első fokon a községekben a főszolgabíró, a városokban a polgármester, másodfokon a községekben és a megyei városokban az alispán, a törvényhatósági jogú városokban a közigazgatási bizottság építésügyi albizottsága, Budapesten és környékén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt. A törvény által meghatározott új városrendezési feladatokkal kapcsolatos főhatósági teendők az iparügyi miniszterre hárultak.
