Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
114 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története 8. A Hadügyminisztériumot, amelynek végleges formáját 1848 decemberére alakították ki, de attól kezdve folyamatosan működött. Az önálló Külügyminisztériumot 1849. május 1-jén hozták létre, de érdemleges tevékenységet már nem tudott végezni. 2.2.9.2. RENDKÍVÜLI SZERVEK A Közcsendi Bizottmány (Közbátorságra Felügyelő Választmány) 1848. március 15-én alakult Pesten (példájára másutt is), és a minisztérium megalakulásáig működött. A közrend fenntartására jött létre. Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) a forradalom és szabadságharc rendkívüli helyzetében jött létre. 1848. szeptember 21-én az országgyűlés felsőháza hattagú bizottságot küldött ki, elsősorban a katonai erők számbavétele céljából, majd 1848. október 7-én a rendkívüli helyzetre való tekintettel a végrehajtó hatalmat az OHB-ra ruházta, elnökévé Kossuth Lajost választotta. Az OHB átvette a minisztérium feladatát. Az OHB 1849. április 14-én szűnt meg. Kormányzóelnökség. A Függetlenségi nyilatkozat (1849. április 14.) után ideiglenesen szabályozták az államfői jogok gyakorlását. A kormányzóelnök - Kossuth Lajos - gyakorolta az egyházi, világi és katonai hivatali kinevezések jogát, és az ország kormányzati politikájának meghatározása, az erre vonatkozó rendeletek megalkotása is a jogkörébe tartozott. A miniszterek a kormányzóelnökkel együtt alakíthatták ki a kormányzati politikát, a végrehajtó hatalom gyakorlása azonban a kormányzóelnök által kinevezett kormány feladata volt. A kormánybiztosok rendkívüli helyzetben különleges megbízatással (katonaság felszerelése, a katonai vezetés ellenőrzése stb.) kiküldött, széles jogkörű kormányhivatalnokok voltak. 2.2.9.3. A KÖZIGAZGATÁS VIDÉKI SZERVEI A vármegye szintjén a forradalom idején elhatározták a megyei rendszer népképviseleti alapon történő átszervezését, de ennek kivitelezéséig a megyei közgyűlésekben a községek küldöttei is részt vettek. A megyei közgyűlések állandó bizottmányokat hoztak létre, amelyek a megyei közgyűlések jogát gyakorolták. A szabad királyi városokat az 1848: XXIII. te. három csoportra osztotta: kisvárosokra (12 ezernél kevesebb lakossal), középvárosokra (12-30 ezer lakossal) és több mint 30 ezer lakosú nagyvárosokra. Törvény írta elő, hogy cenzusos választójog alapján újjá kell választani a városi tanácsokat és a tisztikart. Hasonlóan rendelkeztek a Jászkun- és a Hajdúkerület szerveinek megújítása céljából, és ugyanezt írták elő a rendezett tanáccsal nem rendelkező, valamint a rendezett tanáccsal ellátott községekben.