Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.2.9. Az 1848-as forradalom és szabadságharc államszervezete 2.2. Újkor (1526-1849) ■ 113 Az 1848-as forradalom gyökeresen átalakította a magyar közigazgatás addigi rendszerét. Az 1848. április 11-i törvények megszüntették a csak az uralkodónak felelős kormányszékeket, és a forradalom felszámolta Erdély és a Magyar Királyság különállását. 2.2.9.1. TÖRVÉNYES SZERVEK Az új országgyűlés az 1848: IV. te. alapján kéttáblás maradt. A felsőtábla összetétele nem változott, az alsótáblára viszont már nem rendi, hanem - a nemesi választójog megtartása mellett - vagyoni cenzushoz kötött népképviseleti alapon választottak. Mindkét tábla saját házszabályokat alkotott. A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány 1848. március 20. és április 20. között működött. A március 17-én miniszterelnökké kinevezett Batthyány Lajos javaslatára jött létre a minisztérium megalakításáig. Fő feladata a végrehajtó hatalom átmeneti gyakorlása, a közrend fenntartása volt. A Független Felelős Magyar Minisztériumot létrehozó 1848: III. te. kimondta, hogy a király, illetve távollétében a nádor mint királyi helytartó a végrehajtó hatalmat az új minisztérium útján gyakorolja, amely az országgyűlésnek tartozik felelősséggel. A királyi rendeletek érvényességének feltétele a miniszterek egyikének ellenjegyzése volt. A minisztérium egy elnökből és - ha maga nem vállalt tárcát - kívüle még nyolc osztályból állt, amelyek élén álltak a miniszterek. A miniszterelnök főhatósága kiterjedt minden osztályra, de a miniszterek felelősek voltak a nevükben kelt rendeletekért. A törvény a következő osztályokat (minisztériumokat) hozta létre: 1. A Király Személye Körüli Minisztériumot, amelynek működése 1848. november 13-án megszűnt. 2. A Belügyminisztériumot, amely a Batthyány-kormány lemondása után az Országos Honvédelmi Bizottmányba olvadt, majd a Szemere-kormányban újból felállították. 3. A Pénzügyminisztériumot. 4. A Közmunka- és Közlekedési Minisztériumot. 5. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztériumot. 6. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot. (Ez utóbbi három működése 1848 végén megszűnt, 1849 májusában szervezték őket újjá.) 7. Az Igazságügyi Minisztériumot (1848 végén ügyosztályainak létszáma lecsökkent, de nem szűntek meg, 1849 májusában újjászervezték és egy új osztállyal bővítették, amely a hazaárulási ügyekkel foglalkozott).
