Nyulásziné Straub Éva: Építészeti emlékek a Magyar Országos Levéltárban. A Magyar Országos Levéltár kiállítása a millecentenárium tiszteletére (Budapest, 1996)

VII. Középületek

VII. Középületek 14. tárló 32. A Sándor utcai ideiglenes országház Wieser Ferenc által készített tervrajza - 1865 Buda török megszállása után az országgyűlés Pozsonyban ülésezett. 1790ben ugyan Budán nyitották meg az országgyűlést, de a koronázást megelőző tárgyalásokra már ismét Pozsonyban került sor. Itt ülésezett az országgyűlés 1848-ig. Állandó maradt azonban az az óhaj, hogy Pest legyen az országgyűlések székhelye. Az 1861. évi országgyűlést a budai országházba akartak öszehívni, de a nemzet tiltakozása miatt ezt is Pesten tartották meg a Nemzeti Múzeum és a Lloyd épület termeiben. Az építendő országgyűlés házára több ízben is pályázatot hirdettek. Az egyik jutalmazott pályatervet Wieser Ferenc, a magyarországi romantikus építészet egyik jelentős képviselője készítette 1861 októberében. Az Országos Bizottság tagjai azonban végül Ybl Miklós tervei mellett döntöttek. Mérete: 59 x 90 cm Jelzete: K 26 - Töredék iratok 15. tárló 33. Az állandó országház I. emeletének tervrajza - 1884 A tervet 1884-ben Steindl Imre készítette. Az 1880. évi LXII. tc. rendelte el a Parlament, az országgyűlés mindkét házát befogadó épület felépítését a mai Kossuth Lajos téren. A pályázatra 20 terv érkezett, közülük Steindl, Schikedanz-Freund, Ottó Wagner művei kaptak jutalmat. Steindl átdolgozott terveit 1884-ben fogadták el. A munkálatok 1884ben meg is kezdődtek, és 1896-ra a Millennium évére sikerült olyan állapotba hozni az épületet, hogy át lehetett adni rendeltetésének. Az építkezés 1902-ben fejeződött be. A századforduló leghatalmasabb beruházása a tervezett 18,5 millió korona helyett 37 millió (arany)koronába került. Az építkezés során