Nyulásziné Straub Éva: Építészeti emlékek a Magyar Országos Levéltárban. A Magyar Országos Levéltár kiállítása a millecentenárium tiszteletére (Budapest, 1996)

I. Településrendezés

von Erlach látogatásakor az épületet megörökítette, és a képeket 1726-ban megjelent munkájában közölte is. A XVII. század végén bérbevette, majd 1702ben megvásárolta Ekker János budai fürdős. A fürdő igazi fénykora 1802-ben kezdődött, amikor a híres mecénás, Marczibányi István megvásárolta. A Marczibányi család a Császár fürdőt az Irgalmas rendnek adományozta azzal, hogy annak jövedelmét a Irgalmas kórház építésére és a szegény betegek ingyenes gyógykezelésére kell fordítani. A rend több alkalommal átépítette, mígnem Hild József tervei alapján teljesen újjáépítették. Az épület a kor ízlésének megfelelően zárt tömböt alkot és udvart zár körül. Az épület magába foglalja a régi török fürdőt is, így az kívülről rejtve maradt. Mérete: 41 x 55 cm Jelzete: K 184 - Műszaki rajzok (13655. téka) 6. Az Erzsébet híd és környékének színezett rendezési terve - 1897 Készítette a Székesfővárosi Mérnöki Hivatal 1896-ban, tervezte: Czekelius Aurél 1897-ben. A híd megépítésének gondolata az 1880-as években merült fel. Palóczy Antal építész, számos Budapest rendezésére vonatkozó terv készítője mutatott rá először az Eskü téren építendő híd városszerkezeti fontosságára. Az 1885. évi XXI. tc. mondta ki, hogy amint a már létező hidak vámjából befolyó tiszta jövedelem a 650 000 Ft-ot meghaladja, a többletet negyedik Duna-híd építésére kell fordítani. 1886-ban Országh Sándor indítványt tett az Eskü tér és a Rudas fürdő között építendő Duna-hídra. Az indítvány alapján a pénzügyminiszter felszólította a fővárost, hogy az új Duna-híd építésére és a környék rendezésére készítsen tervezetet. Az előmunkálatok során a főváros 1890-re két híd építését tartotta szükségesnek: az Eskü térit és a Vámház térít. Az e fölötti vitát zárta le az 1893. évi törvény, amely két híd építését rendelte el. A hidak terveire 1893ban nemzetközi tervpályázatot írtak ki, összesen 10 millió forint költségkerettel. 53 terv érkezett az Eskü téri és 21 a Vámház téri hídra. Bár az Eskü téri híd építési tervéből indult ki a két híd építése, előbb a Vámház téri épült fel, s csak ennek befejezése után, 1897-ben kezdődött meg az Eskü téri híd építése. A pályázaton első díjat nyert tervet mellőzték, mert a magyar ipar nem tudott megfelelő kábeleket gyártani. így a kábelhíd helyett láncszerkezetű híd készült, amelynek terveit a Kereskedelmi Minisztérium Duna-híd építő osztálya készített Czekelius Aurél irányításával és Kherndl Antal műegyetemi tanár statikai számításai alapján. Az 1897-1903 között épült híd 1926-ig a világ legnagyobb fesztávolságú függőhídja volt. Az 1945-ben felrobbantott hidat 1965-re Sávoly Pál mérnök tervei szerint a régi parti pillérek és az eredeti fesztávolság megtartásával, szélesebb pályatesttel, kábelhíd formájában építették újjá. Mérete: 53 x 101 cm Jelzete: K 26 - 1896 - 32 (1421/895/j 3)