Domanovszky Sándor: József nádor iratai II. 1805-1807. (Budapest, 1929)

1806

tion enthalten ist, der Stimmen-Mehrheit heytreten sollen, ihnen freye Hand lassen würden. Indeme ich mich nun (nebst Rückschliessung der mir gnädigst mitgetheilten 2 staatsräthl[ichen] Actenstücke) in Betreff der übrigen in meinem allerunterthänigsten Vortrage vom 20-ten [Septemjber enthaltenen Gegenstände ledigl[ich] auf selben berufe, ermangle ich nicht Euer Majestät schlüßlpch] zu berichten, daß ich nächstens, und zwar sobald mir einige noch abgängige Daten zukommen werden, meine Ausarbeitung in Betreff einer Systemisirung der Insurrection und des gantzen MilitairSystems von Hungam der allerhöchsten Beurtheilung unterlegen werde. Wienn, am 30-ten 9ber 1806. Joseph Pal. Ezt a fölterjesztést is Somogyi referálta (dec. 2.), Továbbra is a kancellária tervezete mellett foglalt állást, hangoztatva, hogy az esetre, ha a nádor tervezetéből az aláhúzott részeket kihagyják, az sem mond sokkal többet, mint a kancellária szövege. Hogy a propozíciók a meghívóba belekerüljenek, elvi okokból ellenezte. Véleményét Mafiáih, Zinzendorf, Schitilersberg, Grohmann és Kollowrat is osztották s így a király is ebben az értelemben döntött. (Exp. 1807 febr. 19., Kab. A. 4578/1806.) A legfelsőbbelhatározás tehát így alakult: Wegen Erlassung der regales habe Ich Meine Entschließung an die ungarische Kanzlei bereits gelangen lassen. _ ö ° Franz m. p_ 106. 1806 december 18. Buda. József nádor fölterjesztése a magyar nemesi testőrség átszervezése tárgyában. Ered. tiszt.: TS. titk. lt. Praesid. 1808. 32. az. A magyar nemesi testőrség újjászervezésének gondolatát 1804-ben Esterházy Miklós herceg gárdakapitány vetette föl. Javaslatát először Splényi Mihály báró alkapitánynak adták ki, hogy megtegye reá megjegyzéseit, majd mindkét iratot 1804 máj. 26-á.n (St. R. 2679/1804.) kiadták Stahremberg György Ádám herceg első főudvarmesternek, aki a javaslattal szemben azt ajánlotta, hogy maradjanak meg a bevált jó rendnél és ne térjenek el a fönnálló regulamentumtól. Ezek után 1805 ápr. 19-én a király kikérte a magyar kancellária véleményét is, amely ezt 1806 júl. 19-én terjesztette föl (St. R. 2615/1806.). A magyar kancellária, hogy a gárda céljának jobban megfeleljen I. a gárdisták fölvétele körül javasolt változtatásokat: 1. hogy 20 éven felülieket is vegyenek föl, 2. hogy a megyék csak olyanokat ajánljanak, akik a conduite-listájukkal igazolni tudják, hogy valamely ezrednél mint kadettek, altisztek vagy zászlósok jól szolgáltak, 3. így a szolgálatba csak 20—25 év közöttieket vennének föl, az ezredektől jövőknél pedig a korhatár 30-ig terjedhetne, 4. a felvételnél a jelentkezők kötelezvényt állítanának ki, hogy egészen a katonai szolgálatnak szentelik magukat, polgári állásra tehát nem tarthatnának igényt, legföljebb, ha a katonai szolgálatra alkalmatlanná válnak, 5. ha a polgári szolgálatra jelentkezők a pályázatbóL