Domanovszky Sándor: József nádor iratai II. 1805-1807. (Budapest, 1929)

1805

rendszabályokhoz nyúlnának, a kormány kötelességét mulasztaná el. Míg nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, hogy a készlet fedezi-e a szükségletet, nem várhatják be az utolsó pillanatot, mert e részben úgysem lehet mathematikai pontossággal számítani, mert a tilalom életbeléptetése időt is igényel és mert a főherceg azt kívánja, hogy a kiviteli tilalom megújítása esetén a már megkötött szerződésekre nézve tegyenek kivételt. Ilyen elővigyázattal a tilalom a kereskedelemre nem járhat nagyobb kárral és elvitathatatlan igazság, hogy bármennyire is keil törekedni a kereskedelem fellendítésére, a közjót mégsem szabad érte kockára tenni. A mai árak mellett a termelés megfogyatkozásától nem kell tartani s ha a termés jól sikerül s az aggodalmak elhárultak, a tilalmat ismét föl lehet függeszteni. Magyarországon már sokszor megélték, hogy a hatóságok sürgős előterjesztései után, hogy a kivitelt el ne tiltsák, növekvő szükségről és nyomorról érkeztek jelentések, és hogy rossz termésre elrendelt kiviteli tilalmak csak alig valamelyes elégtelen eredményre vezettek, úgy hogy hitelekhez és más kellemetlen a mai pénzügyi viszonyok közt teljesen megoldhatatlan eszközökhöz kellett folyamodni. Hivatkozva a Zichy fölterjesztésére adott véleményére, javasolja, hogy a nádor erről értesítendő. Stahl (január 28) hozzájárul Baldacci véleményéhez. Csak az odetsai kereskedelemről szeretne biztosabb híreket szerezni. Úgy véli, bogy Magyarország ezt a versenyt nem tudja megállani, hacsak nem épít viziútakat a tengerpartra. Somogyi (január 30.) teljesen a nádor véleményéhez csatlakozott. Az odessai kereskedelemről elég felvilágosítást nyújt az a sok gabonával megrakott hajó, amely a triesti kikötőbe befut. A Dardanellák elzárása' elvben lehetséges volna, de hogy akarjon Oroszországnak kereskedelmi ügyekben parancsolni az a Törökország, amely saját basáinak sem tud parancsolni. Ha a tengeri kivitelt eltiltják, a magyar gabonakereskedelmet a legérzékenyebb csapás éri minden szükség nélkül, mert hiány nincs, és mert a fizetési nehézségek és a német tartományok jelentékenyen magasabb gabonaárai mellett a tengeri kivitel sohasem lehet olyan nagy, hogy a belföldön ezért szükség álljon be. Haszna sem volna a tilalomnak, mert az árak nem fognak esni, hanem emelkedni. A spekulánsok a csehországi gabonahiánnyal páni félelmet fognak kelteni. El fogják híresztelni, hogy valóságos éhinség van, amelyet csak kiviteli tilalommal lehet megakadályozni. Csehországban egyes körök szükséget szenvednek, másokról meg azt mondják, hogy teli magtáraik vannak. Amennyire az előzményeket ismeri, a mult nyáron, amikor a terméseredmény már ismeretes volt, jelentékeny gabonamennyiségeket vittek ki Csehországból Szászországba, ami nem történhetett volna meg, ha a szükséglet fedezetéről nem lettek volna meggyőződve. Gőhmann (január 30.) Baldacci véleményéhez csatlakozott. Zinzendorf gróf (január 31.): Die von Sr. K. H. den Erzherzog Palatínus dargestellten Facta sind in meinen Augen ebensowohl, als in jenen des dritten Stimmführers so vortrefflich und so bündig auseinandergesetzt, daß ich dieselben für unwiderlegbar halte. Csatlakozik tehát véleményéhez. Ha a termés, amely csak az ország egy részében sikerült jól, nem akadályozta meg, hogy a Dunán fölfelé nagy gabonamennyiségek menjenek az örökös tartományokba s ha ezek és a jóval kisebb szávai szállítmányok nem verték föl az árakat Magyarországon, akkor a kiviteli tilalom csak káros lehet. Dicsérje meg a császár a nádort fáradságos és alapos fejtegetéseiért és kérje meg, adna neki fölvilágosítást, hogy a károlyvárosi készletekből mi megy a kikötőkbe, a hadügyminisztertől pedig kérdezze meg, hogy Zenggből 1804-ben mit vittek ki és hogy milyen készletek vannak ott ? Kollowrath (február 1.) szerint Zichy, aki jól ismeri a viszonyokat, azt a korlátozást ajánlotta, hogy csak Fiúmén és Zenggen át lehessen gabonát kivinni. Ismeretes, hogy osztrák kikötőkből kifutott szállítmányokat az-, angolok elkoboztak és hogy a termés csak néhány kerületben volt közepes.